„Gyerekkoromban a szüleim mindig vittek futóversenyekre, de akkor még nem vettem komolyan a futást. Akrobatikus tornára jártam hat évig, valamint lovagoltam is – mesélte a kezdetekről Bozsó Tünde. – 2018-ben kezdtem el a félmaratonra készülni, de akkor még egyénileg. Edzővel csak ez év januárja óta dolgozom.”
Tünde korábbi versenyein öt-tíz kilométereket futott, majd jött a félmaraton és a harminc kilométeres táv is. A maratonra is elkezdett felkészülni, ám sajnos az utolsó hónapban megsérült, így nem tudott indulni a megméretésen. Ekkor már felfigyelt Markocsán Sándor csapatára, a Sanyoszistállóra, így a sérülése kapóra jött neki, hogy edző segítségét kérje.
„Sokat láttam őket versenyeken, az Aldi Női Futógálán többször indultam a 10+5-ös távon, és náluk a csapatban az egy elég kedvelt táv. Láttam, milyen aktívak, mennyire segítik egymást, szurkolnak maratonon, félmaratonon, mindig jó hangulatot keltenek. Amióta velük edzek, úgy megindult a fejlődésem, hogy magam sem számítottam rá, sokat javultam tempóban. De szerintem az is számít, hogy nem egyedül, hanem másokkal együtt sportolok.”
Tünde a Vivicittán egyéni rekordot futott hét kilométeren 28:13-as időeredménnyel. Tavaly májusban az Aldi Női Futógálán az 5 kilométert 4:10 körüli átlaggal, 20:54 alatt teljesítette, s bár a sérülése miatt öt kilométeres versenyen rég indult már, családja biztatására most megpróbálta a hetet jól megfutni.
„Mondták, hogy biztos menni fog, mert előtte Fóton futottam félmaratont, ahol meglepően jó időt mentem 4:25-ös átlaggal. Így belevágtam, és nagyon jól sikerült, mert az öt kilométer meglett húsz percen belül, az utána lévő kettő kicsit már fárasztó volt, hajtani kellett rendesen.”
Május 7-én az Európai Unióhoz való csatlakozás évfordulója alkalmából rendezték meg a 19 kilométeres futást Budapest belvárosban, amelyen Bozsó Tünde a második helyen végzett. Azért erre esett a választása, mert szeretett volna egy tavaszi versenyt, ami a közelében van, ráadásul több ismerőse is nevezett, ez is motiválta.
„A verseny és a szervezés is nagyon jó volt. A pálya sem volt annyira nehéz, a rakparton futottunk föl-le, viszont mivel háromkörös verseny volt, és nem terelték el külön sávba az élen haladókat, már a második kör végén utolértük a mezőny végét, így a harmadik kör már kicsit kaotikus volt, kerülgetni kellett a tömeget, ugyanis rengetegen voltak. Hogy számítottam-e a dobogóra? A tavalyi időket nézve gondoltam rá, hogy meglehet, de idén gyorsabb volt a mezőny, ezért gyorsabban kellett futnom, mint ahogy terveztem, viszont sikerült hoznom azt az iramot, amivel kalkuláltam” – összegezte.
Tünde nem adta fel a meghiúsult maratoni tervét sem, sőt, már be is nevezett őszre a Spar Budapest Maratonra, amit 3:30-as időn belül szeretne teljesíteni. De előtte, június elején ismét indul az Aldi Női Futógála kedvelt 10+5-ös futamán. Célja, hogy hosszabb távokon, tíz kilométeren és félmaratonon is gyorsuljon.
„A futás szerintem nagyon jó kikapcsolódás és stresszlevezető is. Már nem szenvedés, mert régen sokszor annak éreztem, meg kényszernek, de most már mindig várom, hogy elmehessek futni, és ha egy nap kimarad, már hiányzik. Nagyon jó a társaság is, örülök, hogy bekerültem egy ilyen támogató közegbe, és a szabadidőm nem csak abból áll, hogy a haverokkal eljárok bulizni, hanem közösségben sportolhatok.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
