Akármilyen őrült kihívás, nem mondható példa nélkülinek, hogy valaki száz egymást követő napon fusson maratonit. Nemrég Kate Jeydenről írtunk, aki ugyancsak az idén vágott neki a mindennél hosszabbnak ígérkező száz napnak.
A többszörös ultramaratoni teljesítő Jacky Hunt-Broersma vállalását azonban még különlegesebbé teszi, hogy 26 éves korában térd alatt amputálták az egyik lábát.
A nagy tettek végrehajtásában ez sem akadályozza a most 46 esztendős amerikai nőt. A végtagot rák következtében veszítette el, ám 2016-ban elkezdett futni, és később ő lett az első amputált lábú sportoló, aki száz mérföldet futott futópadon, ráadásul 24 órán belül, most pedig a legújabb kihívás 18. napjánál jár. Az ötletet az általunk szintén „megénekelt” Alyssa Clark adta, aki 95 maratonig jutott, és nem sokkal ezelőtt a hivatalos Guinness-tanúsítványt is megkapta rekordjáról.
Jacky Hunt-Broersma futás közben – Fotó: Instagram / ncrunnerjacky
„Ez a teljesítmény elgondolkodtatott, és arra jutottam, klassz lenne így kezdeni az évet. Ráadásul segítene felépíteni magamat az októberi Moab 240-re” – fogalmazott Hunt-Broersma.
Az évkezdésen azért már túl van, hiszen január elején száz mérföldes versenyt teljesített, ráadásul annak ellenére vágott bele a száznapos kalandba, hogy nem is heverte ki teljesen az említett viadalt.
„A legnagyobb kihívás, hogy eleget aludjak – fogalmazott a történetéről beszámoló Canadian Running Magazine-nak. – Lenyűgöz, mennyire csodálatos az emberi test. Az első öt maratoni kemény volt, a testem éppen csak elkezdett alkalmazkodni a távhoz, ám lassan hozzászokott.”
Amputált bal lábbal öt év alatt 11587 kilométert teljesített – Fotó: Instagram / ncrunnerjacky
Mint mondta, a sípcsontja fáj, és a térde is érzékeny, viszont a csonkja egészen jól bírja a terhelést. Immár 18 maratonin van túl, ugyanakkor a nagyja még hátravan. A rekorddöntésen túl jótékonysági cél is hajtja, egy alapítványnak gyűjt, amely amputált lábú futóknak segít protézishez jutniuk. Drága eszközről van szó, az Egyesült Államokban nem fedezi teljesen a biztosítás, így sokaknak nincs lehetőségük futni – pedig mint Jacky példája mutatja, rengeteget ad.
„Az amputáció után az egyik legnagyobb kihívás volt elfogadni azt, ahogyan kinézek, ami meglehetősen nehezen ment. A futás viszont megváltoztatott, önbizalmat adott, hinni kezdtem a testemben. A futás erőssé és félelmet nem ismerővé tesz, szeretném, hogy mások is ugyanezt érezzék.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
