A héten nagyon jókat futottam szakadó esőben, ráadásul úgy tűnik, az újabb cipőcsere megoldja a csípőproblémámat, így aztán éreztem némi indíttatást, hogy a helyi versenyre nevezzek. Igazából a Fuss, Szada kihívásért vérzett a szívem, de jól ismerem azt a terepet, és nem mertem bevállalni az említett probléma miatt. A FótiFuti egyik nagy előnye volt, hogy még előző nap is tudtam kényelmesen nevezni, egy szabad szemmel alig látható összegért. A másik nagy előnye pedig az volt, hogy körülbelül tíz éve futottam ezen a versenyen hosszabb távon, és az eltelt hosszú idő alatt a feledés homályába merült, hogy ez is – terepverseny. A jobb a békesség elve alapján öt kilométeren indultam, tekintettel arra, nehogy visszajöjjön a fájdalom, illetve az edzőmnek, Krátky Egonnak sem szóltam a hirtelen ötletemről, és másnap várt még rám egy hosszabb futás.
Kényelmesen elsétáltam a verseny helyszínére, ahol volt minden, mint a búcsúban, mert a futóversenyen kívül főzőversenyt és gyereknapot is tartottak.
Tudtam, hogy ez nekem sok lesz, ezért amikor neveztem, megkérdeztem, tiltják-e a verseny alatti zenehallgatást, de szerencsére nem volt ilyen szigor, így a rajt pillanatában az órámmal együtt a zenét is elindítottam, és az introvertált énem elbújhatott a zene mögé. Néhány száz méter múlva mosolyogva konstatáltam, hogy elkezdtünk kaptatni felfelé, és akkor sem tűnt el a vigyor az arcomról, amikor egy lábfejnyi széles ösvényen csapattuk térdig érő növényzettel körülvéve. Jól van, anyukám, te akartad, ugrálj csak át kidőlt fákon, fuss az erdőben, kapaszkodj föl az emelkedőkön… Régen ugyan ez volt a természetes közegem, de jó ideje csak aszfalton futok, így azért volt egy kis küzdelem, főleg, amikor kezdett derengeni, merre fogunk még haladni, mielőtt megérkezünk a célba. Aznapra a jó idő is megérkezett, kifejezetten meleg volt, de ez a sok esőben futás után jólesett. A célban megkaptam az érmemet, és annak ellenére, hogy a nevezési díj csekély volt, csomagot is kaptunk. Az órám szerint 6:22 perces átlagtempót sikerült összehoznom, ami a terepet tekintve kifejezetten örvendetes, a verseny hivatalos mérése alapján hatperces ezreim voltak. Igazából ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy amíg nem volt edzőm, bőven hét perc fölött voltam, terepen meg pláne, ez mindenképp hatalmas javulás! Olyan jólesett a futás, hogy még ott maradtam kicsit, mert kedvem szottyant körbesétálni a rendezvény területén, az illatok alapján igen finomakat főztek a versenyzők.
Tíz év kihagyás után jól tettem, hogy részt vettem a versenyen, kifejezetten jó szervezés volt!
GYEREFUTNI (facebook)
Megoszlanak a vélemények a pulzusgörbék figyelembevételéről. Van, aki egyáltalán nem foglalkozik vele, van, aki ennek rendeli alá az edzéseit. Az arany középutat – azaz milyen mértékben érdemes figyelni a pulzusszám alakulását, illetve milyen tényezők vannak még hatással a pulzusra – megtudhatjuk Krátky Egon atlétikai edző írásából!
BARATRUNNING.COM
A szerző a Kinizsi Százas teljesítéséről írt beszámolót. Ekkora távon természetesen akadtak nehézségek, az éjszaka tartogatott izgalmakat, de a feladás gondolata fel sem vetődött, így sikeresen teljesítette a kihívást.
21097KK.WORDPRESS.COM
Koffein Kapitány indult a Fuss, Szada verseny 23 kilométeres távján, ami azért is érdekes, mert tavaly is ott volt (akkor volt szerencsém látni őt jelmezben), így össze lehetett hasonlítani az eredményeket. Hogy jobban teljesített-e mint, tavaly, illetve milyen a „jólesően kellemetlen tempó”, kiderül a bejegyzésből!
