Eltelt néhány nap az olimpia elhalasztásáról született döntés óta. Sikerült valamelyest újrarajzolni a terveket?
Az ugyan eldőlt, hogy a jövő nyáron rendezik meg a játékokat, de egyelőre nehéz pontosan tervezni – válaszolta Baji Balázs, a Bp. Honvéd világbajnoki bronzérmes gátfutója. – Igaz, jelenleg nem is az olimpia a legfontosabb, hiszen arra ősszel vagy tavasszal kezdenénk felkészülni. Egyelőre inkább az a kérdés, mi lesz az idei versenyekkel. Az augusztusi párizsi Európa-bajnokságot még nem mondták le, ám el tudom képzelni, hogy az is elmarad.
Nagy a bizonytalanság, gyakorlatilag „vakon”, nem tudjuk, milyen időzítéssel edzünk, de a teljes leállás nem volna jó, így próbáljuk karbantartani magunkat.
A korlátozások mennyiben érintették az edzésmunkáját?
A pályalezárások miatt egyre kevesebb lehetőségünk van, igaz, én azon szerencsések közé tartozom, akiknek a Magyar Atlétikai Szövetség és klubom, a Honvéd biztosítja az edzéslehetőséget, bejárhatok a klub sporttelepére. Kihalt a környezet, sivár a pálya, de tudok edzeni. Igaz, sok olyan részlet hiányzik, amely a komoly felkészüléshez hozzátartozik, például masszőr, gyógytornász, rehabilitációs szakember. Nem lehet teljes edzésmunkát végezni, ám a legnagyobb probléma továbbra is a céltalanság.
Álljunk meg egy pillanatra: nagyjából egy évet hagyott ki sérülés miatt. Nem veszélyes a rehabilitációs szakemberek segítsége nélkül edzeni?
Emiatt nem lett vészesen magasabb a rásérülés veszélye, bár nyilvánvalóan nem ideális masszázs és egyéb kezelések nélkül készülni. Igaz, azért a munka mennyiségben és minőségben sem a megszokott, ha pedig bármi panasz lenne, visszaveszünk belőle.
Említette a bizonytalanságot. Hogyan lehet fejben erősnek maradni?
Jó kérdés, egyelőre én is kíváncsi lennék a válaszra… Az biztos, nem szabad teljesen feladni és beletörődni, hinni kell abban, hogy az elvégzett munkának meglesz a gyümölcse, még ha nem is az idén nyáron, hanem jövőre, akár az olimpián. Talán én még bízhatok is abban, a halasztással nyert plusz egy év elég lesz arra, hogy teljesen visszajöjjek a sérülés miatti kihagyás után. Őszintén remélem, hogy a családtagjaim, a szeretteim és a barátaim is egészségben vészelik át a nehéz időszakot.
Fél a koronavírustól, vagy ki lehet zárni a fenyegetést?
Ez mindennél fontosabb, nem lehet félretenni – a sport másodlagos, még akkor is, ha nekünk, sportolóknak alapvető szükséglet. Most elsősorban arra figyelek, hogy betartsak minden szabályt, nem találkozom a családtagjaimmal, a nagymamámmal.
Igyekszem megóvni őket, amennyire lehet, sportolóként meg kivárok, és próbálom átvészelni a járvány időszakát.
Egzisztenciálisan mennyire érinti a járvány? Kitartanak a szponzorok?
Egyelőre nem érzem a negatív következményeit, de el tudom képzelni, hogy olyan gazdasági helyzet alakul ki, amelyben nem elsősorban a sport támogatása lesz fontos. Anyagilag a sérülésem is egyfajta visszaesést jelentett, nem örülnék, ha folytatódna ez a helyzet, de biztos vagyok benne, hogy megállom a helyemet. Nem félek.
Hogyan látja a közeljövőt?
Nehéz bármit mondani… Úgy érzem, egyelőre inkább befelé, mint kifelé tartunk, ami a járványt illeti, biztosan nem egyik napról a másikra múlik el, hosszú újjáéledésre készülök. Kíváncsi vagyok és csak bizakodni tudok, hogy minél kevésbé súlyos és negatív következményei lesznek a koronavírus-járványnak, de sok még a kérdőjel.
Hosszú út
A 2017-es londoni világbajnokságon 110 m gátfutásban bronzérmes sportoló 2019 februárjában, edzésen szenvedett térdsérülést, rögtön akkor, aztán áprilisban is megműtötték. A második operációt követően négy hétig egyáltalán nem terhelhette a lábát, ám – bár a 2020-as világversenyek jelentették a fő célokat – nem tett le arról, hogy szerepeljen az azévi világbajnokságon. Végül több mint egy év kihagyás után, februárban tért vissza a BOK-csarnokban rendezett nyílt fedett pályás versenyen, 7.91-es eredménnyel nyerte meg a 60 méteres gátfutást.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
