Magabiztos futással teljesítette a privát Ultrabalatont. Mi volt a célja a rajt előtt?
Három célom volt, a fő az, hogy körbeérjek, a második a huszonnégyórás idő, a harmadik az esetleges huszonhárom óra negyven perc – mondta Bódi István, aki 27 óra 48 perc alatt teljesítette a privát Ultrabalatont. – A PUB-ot kétezerhuszonegyben már teljesítettem, kifejezetten szeretem a privát kihívásokat. A Kört tízszer futottam le, szeretem ezeknek a hangulatát, szeretem azt, amikor csak én vagyok és a pálya. Egyébként főleg terepen futok, aszfalton nem sok esetben versenyzem. Az Ultrabalatont egyéniben kétezertizennyolcban teljesítettem, majd ezt követően elhatároztam, hogy a privát felé fordulok. Az Ub-nek egyébként van egy spirituális varázsa, magával ragadó az útvonal, a Balaton és az egész miliő. Minden évben egyszer meg kell csinálni.
Milyen volt a futás?
Végig fantasztikusan éreztem magam. Természetesen voltak hullámvölgyeim, éjszaka pláne szenvedtem. Éjjel volt egy ötórás idősáv, amikor nagyon belassultam, nehezen tértem magamhoz, de menni kellett előre. Aztán feljött a nap és ismét szépen tudtam hozni a magamtól elvárt futást. Alapvetően nem tartom magam gyorsnak, szeretek stabil, egyenletes tempóban kezdeni, és ezen az úton haladni. Életemben először volt kerékpáros kísérőm, három barátom segített, az egyik biciklivel jött mellettem, a másik kettő autóval, ők húsz kilométerenként bevártak. Akkor ettem és ittam, amikor csak akartam, valósággal all inclusive ellátásban volt részem. Furcsa volt, korábban rendre magamnak cipeltem a cuccokat, például a Körön reggel bepakolok harminc órára elegendő ételt és italt.
Mi volt a legnagyobb nehézség?
Az éjszakai hullámvölgyből visszajönni, ismét motiválttá válni és megint felvenni a ritmust. Át kellett billennem és be kellett fejeznem a futást. Volt olyan óra, amikor öt és fél kilométert tettem meg, de a kísérőimmel közösen sikerült ismét lendületbe jönni.
Milyen céljai vannak még ebben az esztendőben?
Idén „csak” egy Kört teljesítettem, kilátásban van decemberben még egy. Eddig tíz különböző hónapban teljesítettem a tízet, így már csak kettő maradt ki, a szeptember és a december. Most remek formában érzem magam, jó felkészülésen vagyok túl, a frissítésem is rendben van, így minden adott, hogy megpróbáljam. A privát Ultrabalaton után mondtam a barátaimnak, hogy nem megyek a decemberi Körre, de másnap már változott a véleményem, így ha minden rendben lesz, akkor az év végén szeretnék még egy Kör-teljesítést magaménak tudni. És akkor már csak a szeptember marad…
