Borza Helga életében fontos szerepet játszik a sport, azon belül is a terepfutás és a Spartan. Utóbbiban tavaly érte el eddigi legnagyobb eredményét, akkor a svájci Európa-bajnokságon harmadik lett korcsoportjában. Ami a terepfutást illeti, az idén visszatér kedvenc helyszínére a Dolomitokba, és a Lavaredo Ultra Trail 80 kilométeres távján szerepel.
„Hétéves korom óta futok – mondta a Csupasportnak a 26 esztendős Borza Helga, aki ügyvédjelöltként dolgozik. – Az egész családom sportos, így egészen kiskoromtól egyértelmű volt, hogy az én életemben is jelentős szerepet játszik majd a mozgás. A labdajátékokban ügyetlen voltam, így ezeket már az elején kizártuk. Apukám focizott, a meccsek szünetében mindig a pályán szaladgáltam. Akkor a családommal úgy gondoltuk, a futás passzolna hozzám. Elkezdtem hát futni, s elmondhatom, nagyszerű döntés volt.”
Tizenegy évig versenyszerűen sportolt, ez idő alatt sprinter lett, száz és kétszáz méteren futott, ráadásul nem mindennapi eredményeket ért el. Többször országos bajnoki dobogós helyezést szerzett csapatban, korosztályos bajnok is volt, magas szinten űzte a sportágat. A jogi egyetem mellett aztán nem tudott irányított edzésekre járni, így abbahagyta a versenyzést, ezután a maga kedvéért mozgott. Futógépen kezdett, majd ritkán kimerészkedett az erdőbe is. Érezte a folyamatos fejlődést, majd a tíz kilométer után a következő lépcsőfok a félmaratoni volt. A terepfutás a Spartannal érkezett meg az életébe, elkezdte a kettőt párhuzamosan folytatni.
FUTÁS 2022 – MEGJELENT!
Megjelent Futás 2022 magazinunk, amely most leginkább az ultrafutásra fókuszál Erős Tiborral, Fogarasiné Veres Krisztinával, Ferenczi Istvánnal és Dombi Tiborral, de sikerült elérnünk a litván Aleksandr Sorokint is, továbbá írunk a Spartathlon hőskoráról és arról is, korosztályok szerint mire érdemes figyelniük az ultrásoknak. De megjelenik a magazinban az akadálysport, a terepverseny, a babakocsis futás is. A 84 oldalas kiadvány kapható az újságosoknál, az ára 695 forint.
„Az első félmaratoni versenyem még síkon volt, rögtön megnyertem a húsz éven alattiak kategóriáját. Ekkor azt gondoltam, több van bennem, s kíváncsi voltam, mire lehetek képes. Az első Spartan-versenyem után azonnal a másodikra készültem, folyamatosan jobb akartam lenni önmagamnál.”
Az első Spartan AgeGroup-medálját 2018-ban szerezte, két évvel azután, hogy elkezdte a sportágat. Akkor Csehországban szerepelt remekül, nagy vágya, hogy egyszer visszatérjen oda. Azon a versenyen nem érezte, hogy jól menne neki, ám a célba érés után közölték vele: második lett. Örömében elsírta magát, hatalmas boldogságot érzett, alig hitte el, hogy első alkalommal a dobogóra állhat. Akkor úgy érezte, ebből az érzésből szeretne minél többet, ezért dolgozik keményen.
„Olyanokkal futottam együtt, akik Spartan Ultrára készültek; akkor úgy voltam vele, mekkora tettet visz véghez, aki ezt képes megcsinálni. Elhatároztam, legalább egyszer én is át akarom élni. Fokozatosan növeltem a tétet, jött a Trifecta, majd Szlovákiában az első Ultra, azóta Andorrában részt vettem még egy Ultrán. A legszebb emlékem, amely a legértékesebb eredményem is egyben, a tavalyi svájci Európa-bajnokságon szerzett korosztályos bronzérem. A magyar zászlóval a dobogón állni hihetetlen volt, meghatározó élmény az életemben.”
2019-ben részt vett az amerikai világbajnokságon is, és korosztályában tizenharmadik lett. Nagyon nehéz verseny volt, mínuszban, kétezer méter magasan egy tóban kellett úszni, elmondása szerint nem embernek való körülmények fogadták. Annak örült, hogy célba ért, mentálisan volt nagy kihívás. A verseny vége felé nem érezte a kezeit, ám nem azért utazott olyan sokat, hogy ne teljesítse a versenyt, így ha szenvedve is, de beért a célba. Egyértelműen jelesre vizsgázott kitartásból!
„Ami a terepfutást illeti, most a Lavaredo Ultra Trail nyolcvan kilométeres távjára készülök – mondta a céljairól. – Ez a világ legszebb helyén, az olaszországi Dolomitokban van. Kétezertizennyolcban az első külföldi terepfutóversenyemet itt teljesítettem, akkor a verseny negyvennyolc kilométeres távján értem célba. Az első találkozásunk a Dolomitokkal közel sem volt zökkenőmentes, de célba értem, a táj pedig elvarázsolt. Kétezerhúszban ismét mentem volna, ám a koronavírus-járvány közbeszólt, tavaly azonban ismét ott voltam a negyvennyolc kilométer rajtjánál. Elmondhatatlanul élveztem, csodálatos volt, nekem az volt a tökéletes verseny. Az idén már ugrok egy lépcsőfokot, és a nyolcvanasra megyek, nagyon várom már. A célom, hogy száz kilométer feletti távot is teljesítsek, jó úton járok. A Spartanban ebben az évben ismét teljesíteni szeretnék egy Ultrát, és ott szeretnék lenni az Európa- és világbajnokságon is. Kétezerhuszonháromban pedig talán valóra válthatom a nagy álmom, egy huszonnégy órás Spartan Ultra-világbajnokság formájában.”
Nagy büszkeség neki, hogy helyi közösségek és a Spartan is megválasztotta nagykövetének. Sok közösségi edzést tart, amelyekről rengeteg pozitív visszajelzést kap, ezekből pedig hatalmas motivációt tud meríteni a folytatásra.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
