Szóval már tudja, mit hoz a 2025-ös esztendő…
Egyértelműen, különösen ami a negyvennyolc órás futást illeti – mondta a Csupasportnak Brown Viktória. – Az idei magyarországi negyvennyolcórás világbajnokságon rájöttem, hogy ez nagyon megy nekem, így most erre fekszem rá. Balatonfüreden harmadik lettem, ez elégedettséggel tölt el, de az utolsó tíz órát gyomorprobléma miatt végigsétáltam. Mielőtt elkezdtem sétálni, világcsúcs-részidőn belül haladtam, de elrontottam a frissítést. A következő vb május végén lesz Lengyelországban, erős magyar különítmény utazik, így mind egyénileg, mind csapatszinten komoly az esélyünk a remek eredmény elérésére. Nagy tervekkel vágok neki, lehet nagyképűen hangzik, de bármi lehet…
Azonban ne szaladjunk ennyire előre, tekintsünk vissza kicsit az idei évre: hogyan értékelné?
Felemásan. Érdekes, mert olyan versenyeken értem el jó eredményt, ahol előzetesen nem számítottam rá, ott, ahol többet vártam magamtól, kissé alulteljesítettem. A sikerek nagy része az év első felében jött, amikor friss voltam, míg az esztendő második felében fáradtabban már nem igazán ment kiemelkedően a futás. Februárban lesz egy huszonnégyórás versenyem, majd októberben jön a huszonnégyórás vb, ez alapján most is előfordulhat, hogy a februári eseményen jobb eredményt érek el, mint az októberi világbajnokságon.
Szeretek sokat versenyezni, általában, ha tudom, az év első felébe teszem a fontosabb megmérettetéseket.
Fotók: Brown Viktória Facebook
Jól kezdődött az éve, ugyanis győzött az Ultraman Flordia ultratriatlonon, majd a negyvennyolcórás világbajnokságon bronzérmet szerzett és második lett a hatnapos vb-n, ahol megnyerte a W45-ös korcsoportot, valamint Maráz Zsuzsannával együtt aranyérmet szerzett csapatban.
Való igaz, februárban remek győzelmet arattam az Ultraman Floridán, nagyon élveztem, majd jött az évem csúcspontja, a negyvennyolcórás világbajnokság. Négyszázöt kilométerrel országos csúcsot futottam, bronzérmet szereztem, nagy sikerként könyvelem el.
Alapvetően van önbizalmam, de ez a verseny nyitotta fel a szemem, ez gondolkodtatott el, hogy mekkora dolgokra lehetek képes ebben a számban.
A hatnapos világbajnokságon elért második hely jónak számít, de többet vártam magamtól. Egyéni csúcsot akartam dönteni, át szerettem volna lépni a nyolcszáz kilométert, de nem jött össze. A másik kevésbé jól sikerült verseny az októberi backyard világbajnokság, ahol a kanadai csapat tagjaként vettem részt a megmérettetésen, és harmincnégy óráig bírtam. Egy hónappal a hatnapos futás után tartották azt az eseményt, sérülés hátráltatott, fizikailag nem voltam jó állapotban. Ám rengeteg tanulsága volt ennek az évnek, úgy érzem, a negyvennyolcórásat és a backyardot is megfejtettem. Mindkét számban tudom, hogy miképp leszek jobb, hogyan tudok többet menni, viszont a hatnapossal még nem járok itt. Eddig négy hatnapos versenyen vettem részt, de azt érzem, hogy csak kísérletezgetek.
Fotók: Brown Viktória Facebook
Gyanítom az év végéhez érve sem sok pihenőt ad magának, sőt, a közelmúltban láttam egy képet, amelyen érdekes lapátokkal a lábán futott az erdőben.
Itt Kanadában télen snow shoe-ban futok, ez valóban olyan segédeszköz, mintha nagy lapátot húznék a lábamra. Nagy a hó az erdőkben, ezzel habár nagyságrendekkel lassabban haladok, legalább nem süppedek bele. A múltkor két óra tizenöt perc alatt tettem meg tizenegy kilométert.
Már tett említést a jövő évi terveiről: bővebben mit lehet tudni a többi céljáról?
A főversenyem a májusi negyvennyolcórás világbajnokság lesz, szerencsére ezt az év első felében tartják, februárban részt veszek egy elit huszonnégyórás felkészítő-megmérettetésen, ahol atlétikai pályán futunk. A nyáron lesz egy-két apróbb terepverseny, a komoly cél lehet, hogy a Badwater lesz újra, de ez még nem biztos. Augusztusban a coloradói Leadville Trail száz mérföldes terepversenyre szeretnék menni, ez nagyon más, mint amit normál esetben csinálok. Részt veszek terep- és tájfutóversenyeken, ráadásul sokat biciklizem, amely erősíti a lábam. Elvileg az októberi huszonnégyórás világbajnokság lesz az évem vége, majd kiderül, hogy valójában így lesz-e. Nem tervezek sokat versenyezni a következő esztendőben, ám így elmondva azért nem fogok unatkozni…
