Az esemény történetének első verseny nélküli éve, 2020 után újra megrendezték – tavasz helyett október 11-én, hétfőn – a patinás bostoni maratonit. Az immár 125. viadal a koronavírus-járvány dacára összességében rendben zajlott, és a kenyaiak uralták. A nőknél Diana Kipyogei (2:24:45), a férfiaknál Benson Kipruto (2:09:51) győzött.
Nem csupán az esemény, hanem egy futó is jubilált, még ha a győzteseknél vagy a 125. évfordulónál jóval kevesebb figyelmet kapott is.
Derm Holwell sorozatban a 30. Bostoni maratoniján indult, szóval a verseny történetének csaknem egynegyedében aktív szerepet vállalt.
A 25-szörös teljesítők klubjának is csak 92 tagja van, harmincasként meg tényleg elitcsoportba lépett a Bostoni maratoni mezőnyébe először 1991-ben bekerülő Holwell.
„Amikor először futhattam, arra gondoltam, csak érjek célba egyszer. Aztán miután befejeztem, egyszerűen imádtam az egészet, és vissza akartam térni a következő évben – idézte fel emlékeit a Canadian Running Magazine-nak. – A második futás után már szerettem volna három órán belülre kerülni, ami végül a negyedik Bostoni maratonimon sikerült is.”
Hozzátette, 1996-ban rendezték meg a centenáriumi századik versenyt, és igazából ott kezdődött el a nagy sorozata. A 67. életévét az idén betöltő Holwellnek a sok verseny közül akadnak emlékezetesek is.
A már említett 1996-os nem csupán a jubileum miatt, hanem mert ekkor bővítették hozzávetőleg nyolcezerről 40 ezer fősre a mezőnyt, sőt bevezették a chipes időmérést, és pályajelzőket használtak. Addig gyakorlatilag a másnapi újságból lehetett megtudni az eredményt.
2004-ben 30 Celsius-fokos hőmérsékletben futottak, és a 2:58 órás tervhez képest csak 3:23 alatt ért be, ami nagyon megviselte. A négy évvel későbbi viadal azért állt közel a szívéhez, mert az azt megelőző télen prosztatarákot diagnosztizáltak nála. „Aluledzett voltam, fennállt a veszélye, hogy megszakad a szériám, de sikerült folytatni.”
Fotó: Canadian Running Magazine
Holwell hobbifutóként kezdte, ám az évek során sokat fejlődött, így háromszor is korosztálya első tíz helyezettje között végzett. „Az önmagammal versengés segít életben tartani a sorozatot.”
A harmincas szériával nem „lakott jól”, vannak még céljai.
„Hetvenöt éves koromban futnám le a negyvenedik bostoni maratonimat, amely egyúttal a századik maratonim lenne. Az utolsó mérföldje pedig a százezredik mérföld, amelyet lefutottam.”
A harmincadik Bostoni maratonija egyébként a megszokottól eltérően alakult, hiszen a járványszabályok miatt nem lehettek vele a családtagjai, ám a teljesítményében ez nem mutatkozott meg: 3:42-vel ért célba a harmincadik versenyén.
(Borítókép: AFP)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
