Mi jut eszébe, ha azt mondom, Dan Lawson, kétezertizenhetes Ultrabalaton?
Nyilvánvalóan a régi pályacsúcs.
Amely egész pontosan tizennyolc óra harminc perc és húsz másodperc, vagyis több mint fél órával gyengébb az ön időeredményénél.
A különbség nem teljesen fél óra, mert a pálya, amelyen Lawson futott, hosszabb volt, azaz majdnem kétszáztizenkilenc kilométer, míg a mostani versenyé kétszáztizenhat. Az Ultrabalaton hossza egyébként a különböző nyomvonalak miatt minden évben más. Az én pályacsúcsom haladási sebesség alapú. A verseny tizenöt éves fennállása alatt én voltam a leggyorsabb a távra vetített átlagsebességet tekintetve.
Ebből kiindulva Lawson csúcsát nagyjából húsz perccel döntöttem meg.
Tervezte, hogy versenycsúcsot dönt, vagy egyszerűen így jött ki a lépés?
Abszolút így terveztem, ezért indultam a rendezvényen. Előtte húsz napig Bulgáriában, magaslati edzőtáborban, 2050 méter magasan készültem azzal a céllal, hogy remek edzettségi állapotban állhassak rajthoz az Ultrabalatonon.
Korábban az mondta, két versennyel, az Ultra Lupa-tóval és a Korinthosszal készül az Ultrabalatonra. Előbbit – a 109 kilométeres távot – fölényesen megnyerte, utóbbin sérülés miatt nem indult. Ezek szerint rendbe jött a sérülése?
Igen, az már a múlté. Az Ultra Lupa-tón eleve sérülten indultam, szerencsém volt, hogy nem volt erős a mezőny. Csak viszonyításképpen: most az Ultrabalatonon százkilenc kilométernél – amely a Lupa teljes távja – sokkal jobb volt a részidőm, mint az Ultra Lupa-tón.
Melyik volt a mostani viadal legkritikusabb része?
A verseny előtt azt mondták a szervezők, akkor fogadják el az időeredményemet pályacsúcsként, ha tizenhéttel kezdődik. Végül öt perccel futottam kevesebbet, mint tizennyolc óra, ami azért nem olyan számottevő. A viadal során bármikor előfordulhatott volna, hogy ezt az öt percet úgymond elveszítem.
Igyekeztem a maximumon pörögni, de nem akartam túl nagy kockázatot vállalni.
Mikor érezte, hogy ebből akár pályacsúcs is lehet?
Egy ilyen hosszú versenyen bármikor történhet valami, de én úgy álltam rajthoz, hogy pályacsúcsot akarok dönteni. A rajt után nem sokkal úgy éreztem, meglesz. Könnyűek voltak a lábaim, jól sikerült a szénhidrátfelvételem. Ez volt a huszonegyedik kétszázas távom, aminek köszönhetően van annyi tapasztalatom, hogy már a rajtnál észreveszem, ha jó formában vagyok.
Sokan hiányolták a tizenkét órás országos bajnokságról és a Spartathlonról is.
Ennyi versenyt sajnos nem tudtam bepréselni a versenynaptáramba.
Erős Tibor elképesztő teljesítménnyel, több mint harminchárom perccel döntötte meg az ön rekordját az idei Korinthoszon, a mostani Ultrabalatonon viszont ön vert húsz percet a brit Lawson csúcsára. Mire következtessünk ezekből a csúcsdöntésekből?
Amikor pályacsúcsot futottam a Korinthoszon, meglehetősen csonka volt a mezőny, így nem volt értelme gyorsabban futnom. A Korinthoszon soha nem indul több topfutó, a mostanin csupán Erős Tibor és Drexler Gábor képviselte a legjobb hazai ultrásokat. Ebből fakadóan nehéz összehasonlítani a különböző versenycsúcsokat.
Én arra gondoltam, hogy hatalmas a potenciál a magyar ultrafutókban.
Természetesen, de nem szabad elfelejtenünk, hogy sok minden árnyalja a képet. Nem mindegy, kinek mennyi ideje és pénze van a felkészülésre.
Az eredményeket nemcsak az határozza meg, hogy egy sportoló éppen milyen állapotban van, hanem a körülmények is. Ideális feltételek mellett könnyű pályacsúcsot dönteni.
Hol és mikor látjuk legközelebb versenyen?
Egyelőre nem tudom, mert meg kell várnom, hogyan regenerálódom az Ultrabalaton után. Egy hét múlva talán már többet tudok mondani erről. Elképzelhető, hogy ebben az évben már nem indulok több versenyen, de az is lehet, hogy rajthoz állok egy-két viadalon, amelyen kevésbé fontos, hogy milyen időeredményt érek el.
A 2021-es NN Ultrabalaton egyéni versenyének végeredménye:
Férfiak
1. Csécsei Zoltán 17:54:46
2. Igor Goculiak 19:37:39
3. Drexler Gábor 19:41:50
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
