A nonstop Balaton-kerülés 2000 óta tartó történetében összesen mintegy ezerkétszáz sikeres körbefutást rögzítettek, amelyek közül százhatvanhatot női versenyző teljesített. Egy napon belül mindössze tizenketten értek célba. Huszonegy órán belül pedig csak egy: Cseke Lilla
Tavaly a világjárvány miatt októberre halasztott Ultrabalatonon a világbajnok Patrycja Bereznowska mögött már Lilla bizonyult a legjobb magyar nőnek, az idén azonban a külföldi indulók sem akadályozhatták meg a diadalban. Azt, hogy a mezőnyön belül hol áll, csak a célban tudta meg. Kísérőinek, Szabó Gábornak és Hegedüs Csabának már a rajt előtt a lelkére kötötte, hogy menet közben ne tájékoztassák a pillanatnyi pozíciójáról, mert csak magára akar koncentrálni.
Nem véletlen, hogy a MASZ UB Év ultrafutója címet 2019-ben és 2021-ben is Cseke Lilla érdemelte ki következetesen és rendszeresen nyújtott kiváló teljesítményével. A magyar tengert szinte úgy ismeri, mint a tenyerét, elvégre ő tartja a négynapos Balaton-kerülés pályacsúcsát a Balaton Szupermaraton keretében 15 óra 17 perces idejével, amelybe nem számít bele a három éjszakai alvás.
Felkészülésében nagy ösztönzést jelentett a Suhanj Alapítványhoz fűződő kötődése. Márpedig tavaly ősztől kezdve látássérült futótárs, Osbáth Tibor társaságában segítő (vezető, guide) szerepében is futott. Ez az élmény segítette Lillát, hogy januártól rendszeresen eddzen.
Az Ultrabalatonra csak az utolsó pillanatban nevezett be, ugyanakkor a Szabó Gábor által megírt edzéstervet eleinte egyedül teljesítette, majd klubtársai, a Sashegyi Gepárdok társaságában. Élete harmadik kétszáz kilométer fölötti távjára készült. Pontosabban, mint mondja, nem is készült. Már a rajt előtt megfogalmazta magának, hogy minden váratlan dologra fel kell készülnie. Jöhet vihar, lábfájás, gyomorprobléma, amely mind benne van a pakliban. Tudta, hogy a verseny kimenetele azon múlik, sikerül-e felülkerekednie addig még nem látott helyzeteken. Azt kivéve, hogy az órája már a tizenhetedik órában leállt, és a cél túl korán, túl váratlanul érkezett, semmi rendhagyót nem tapasztalt. Stratégiájának része volt, hogy kerékpáros kísérőjére, Csabára csak 100 kilométer megtétele után támaszkodott. Addig csak edzője, Gábor és Csaba a frissítőpontoknál autóval meg-megállva figyelte és segítette.
Mint az utólagos beszámolókból kiderült, kezdetben a holland Leonine Ton haladt az élen. A papírforma szerint minden oka megvolt rá, hiszen 100 kilométeren 8 órán belüli, 50 kilométeren 3 óra 32 perc az egyéni legjobbja. Így a holland az első közel negyven kilométeren négy perccel elhúzott Lillától. Badacsonytördemicre érve viszont megfordult a helyzet, Lilla faragott hátrányából, és Balatongyörökre érve a hatvanadik kilométernél a hátránya két percre csökkent. Tőlük lemaradva haladt a dobogóra pályázó nők üldözőbolya, köztük Lubics Szilvia, Tóth Éva, Viktória Brown és Horn Zsanett. Keszthelyre érve mintha újrakeverték volna a lapokat: Lilla az abszolút negyedik helyen futott, a férfiak mezőnyét követve. A százhatodik kilométernél fekvő Fonyódtól már Lilla előnye fokozatosan és visszafordíthatatlanul nőtt, egyenletes tempójából senki és semmi nem billenthette ki. Azt érezte, hogy mindaz, ami a 100 kilométeres ob-n a betegség miatt benne maradt (csak nyolc óra huszonhat perces idővel), az most vidáman kijött belőle.
Visszatekintve vált egyértelművé, hogy az Omszki Ultrán futott százasa csak egy hosszú edzés volt, a felkészülés része a balatoni csodára. A célhoz közeledve ambivalens érzései voltak: annyira élvezte a futást, hogy még nem is akart célba érni. De a célkapu egyre csak közeledett. Ahogy Lilla befordult a célegyenes utolsó emelkedőjére, már szinte vákuumként szippantotta magával a célkapu reflektorfényes öble, a barátok, segítők és szurkolók kiáltása. Beérkezve lámpáját és sapkáját félredobta, hogy semmi se akadályozhassa meg az ég ölelésében. A célszalagot a magasba emelve még helyezkedésre is volt ereje: nehogy lemaradjon a fényképekről az UB-célkapu által nyújtott keret. Nézi az időt, nem hisz a szemének: 20:15:15, pedig úgy érezte, huszonegy óra körül lehet. Ilyen pedig még nem volt a nonstop Balaton-kerülés 22 éves történelmében. Cseke Lilla eddig sosem látott női csúcsot futott.
Ha fokozatosan emeli valaki a távokat, a szervezete és a szelleme is alkalmazkodik a terheléshez. Az ultrafutás az önismeretünknek is fontos eszköze. Lilla feladata, hogy megtudja magáról, mi is pontosan az igazi versenytávja.
Nagy reménye, hogy szeptemberben Berlinben méltó módon képviselheti és erősítheti a magyar válogatottat az IAU 100 kilométeres világbajnokságon.
Szerzőnk, Bérces Edit az első nő, aki egy napon belül megkerülte a Balatont 2000 júniusában a Zöldgömb Sport Klub szervezésében, Ujj Zoltánnak köszönhetően, négy további futó (Tóth-Urbán Tamás, Kiss Zoltán, Végh Attila és Horváth Jenő) társaságában.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
