Nagyszerű futással győzött a Gánt Trail leghosszabb, ötven kilométeres távján: az volt a célja, hogy aranyérmes legyen?
Két cél fogalmazódott meg bennem előzetesen – mondta Preska Bálint, aki 4:40 órás idővel győzött a Gánt Trail ötven kilométeres távján. – Az egyik a tempómra vonatkozott, olyanképpen, hogy négy harminc és négy negyven perces ezreket lőttem be, a másik pedig a helyezésre, mert való igaz, hogy mindenképpen érmet szerettem volna nyerni.
Illetve volt még egy harmadik feladatom is, mégpedig az, hogy élvezzem a futást a csodálatos tájon.
A téli felkészülés után volt jele annak, hogy ilyen jó lesz majd a futás?
Kicsit hosszúra nyúlt a téli szünet, csupán február elején kezdtem a felkészülést. Sok volt a munka, illetve máshová kellett helyeznem a hangsúlyt, ezért a felkészülésben picit megcsúsztam. Azonban – ahogy azt mondani szokás – rendesen belecsaptam a lecsóba, minden héten legalább száz kilométert futottam, és idővel éreztem, kezd alakulni a formám. Nyilván a csúcsformámtól még messze vagyok, de a verseny közben kidomborodott, hogy az edzésmunkának megvan a gyümölcse. Ezen az úton szeretnék továbbmenni.
Milyen volt a verseny?
Félmaratoni távig tudtam tartani az előzetesen tervezett tempóm, de tudtam, hogy ez kissé visszaesik – elég volt a szinttérképet megnézni… Szóval, kalkuláltam a lassulással, az pedig jó érzésekkel töltött el, hogy a hajrában tudtam újítani, gyorsulni. Sajnos, egyszer eltévedtem, öt kilométerrel a cél előtt.
A végén lejtő következett, akkor és ott sebességet váltottam, ismét négy perc körüli tempót futottam, jól reagáltam a kialakult versenyhelyzetre. Nagyon kellett a győzelmemhez a hajrábeli tempóváltás.
Ami az eseményt illeti: ezen a futáson először vettem részt, s nagyon tetszett a környezet. A szervezők remekül menedzselték a részleteket, egyetlen minimális észrevételem lehetett, mégpedig az, hogy sűrűbben lehetett volna szalagozni. Ahol eltévedtem, ott nem én voltam az egyetlen, aki tévesztett, előfordult, hogy több mint hétszáz méteren keresztül nem volt jelölve az útvonal. Felajánlottam, hogy jövőre szívesen kiszalagozom a pályát, ha szükség van rá, de ezt leszámítva szuper esemény a Gánt Trail.
Mi volt a legnagyobb nehézség?
A frissítésem. Ultratávon erre már figyelni kell, korábban többször elrontottam, most igyekszem fejlődni ezen a téren is. A zseléket most tesztelem, és bizakodok a jövőt illetően.
Ha már a jövő: milyen céljai vannak?
Idén szeretnék a közösségi futásra és az önkénteskedésre is több hangsúlyt fektetni – persze a versenyeket és a szabadidőmet is figyelembe véve. Ami a saját naptáramat illeti, az bizony eléggé vadra sikeredett… Májusban Jóború Lászlóval lesz páros teljesítésünk a Körön, azonban előtte jó eséllyel egyéniben ott leszek az Ultrabalatonon. Aztán szépen sorban jön majd az Ultra-Trail Hungary, az Ultra Tisza-tó és az Ultrabalaton Hegyestű Trail, ami az utóbbit illeti, ez volt tavaly az első száz kilométer feletti versenyem, nagyon tetszett, de kis csalódás is ért… Öt kilométerrel a vége előtt csúsztam le a dobogós, érmes helyezésről, idén ezt szeretném kijavítani. Úgy érzem, ez össze is jöhet, de… Két héttel előtte privátban teljesítem a Hegyestű Trail-t, remélem, nem lesz túl közel egymáshoz a két megmérettetés. Külföldi kihívásokat is néztem már ki, valamint több húsz, harminc vagy negyven kilométeres versenyen is ott leszek, ezek remek felkészülést jelentenek az ultratávokra.
Húszesztendei futballozás után tavaly kezdtem a futást, ám néhány hónap elteltével máris az ultrában találtam magam: az idei idény remek erőfelmérő lesz, jövőre valószínűleg nem teszek ilyen sok versenyt a naptáramba, viszont akkor már eredmény orientáltan vágok neki a kihívásoknak.
