Az idei Bodri Trail nem az első volt az életében…
Alapvetően triatlonozom és aszfalton futok, a terepfutás régi-új szerelem – mondta Kőhidi Csilla. – A télen úgy döntöttem, hogy másfajta kihívásokat keresek, így a terepfutás felé nyitottam, ráadásul a párom terepfutó, így ez jó lehetőség a közös időtöltésre is. Amikor összeraktam a tavaszi szezont, remek felkészülési versenynek tűnt a Bodri Trail. Egyébként korábban már részt vettem ezen az eseményen, már akkor nagyon tetszett a hangulata, a szervezés és a helyszín. Jó érzés volt ismét itt versenyezni. Előzetesen nem tűztem ki semmiféle konkrét célt, csupán saját magamra akartam figyelni, a futásomra, a helyezés nem érdekelt. Abban bíztam, hogy az első ötben végzek, ám arra nem számítottam, hogy első leszek.

Fotó: Old Lake Man
Mégis, hogyan sikerült?
A nehéz körülmények miatt eléggé kemény verseny volt.
Volt, ahol jég, máshol hó borította a pályát, ráadásul a napsütötte oldalon nagyon nagy volt a sár, valamint a változatos terepviszonyok és a hétszáz méteres szintemelkedés sem könnyítette meg a dolgunkat. Tíz kilométer környékén mondták a segítők, hogy harmadik vagyok, ám a második közvetlenül előttem futott, és az első is csak másfél perccel haladt tőlem.
Tudtam, hogy Hegyi-Sági Adrienn vezet, aki kiváló terepfutó, egyáltalán nem gondoltam volna, hogy utolérem. Nem sokkal később hatalmas meglepetésemre megláttam, így tempót váltottam, hátha beérem. Végül egy nehéz emelkedő tetején fogtam be, majd jött egy általam igencsak kedvelt rész, ami száraz időben jól futható, ám most borzasztóan saras volt. Az utolsó fordítónál hátranéztem, s láttam, hogy a sarkamban van, nagy sprintet kellett lenyomnom a végén ahhoz, hogy megtartsam az első helyet. Nagyszerű, izgalmas verseny volt, nagyon élveztem.
Önnek mi volt a legnagyobb kihívás?
A sár. Azonban megfelelő volt a felszerelésem, illetve ezt megelőzően futottam a Vértesben, szóval valamennyire felkészültem ezekre a körülményekre, nem voltak ismeretlenek ezek a terepviszonyok.
Március elején a Gánt Trail huszonöt kilométeres távját teljesítette: mi jön ezt követően?
Áprilisban a ötven kilométeres Vértes Terep Maratonon leszek ott. Ez lesz az első terepultraversenyem, nagyon várom már. Májusban aztán következik a Triton Trail Vertical hatórás viadala, ez egy újfajta esemény, megfogott, izgalmas kihívásnak találom, emiatt döntöttem úgy, hogy az idén a terep felé fordulok.

Fotó: Old Lake Man