Ebben az évben sem okozott csalódást a maratoni táv világrekordere, a kenyai Eliud Kipchoge. Sokan temették a klasszis sportolót, miután a tavalyi londoni maratonin csak a nyolcadik helyen futott be, de ő már akkor is hangsúlyozta, ez nem a világ vége, nem történt semmi jóvátehetetlen.
Ennek szellemében az idén újult erővel, megfelelő felkészülés után tért vissza, áprilisban Hollandiában nyert versenyt, majd augusztusban megvédte a címét az olimpián. Tokióban elképesztően nehéz körülmények vártak a versenyzőkre, ám ő sikerrel tudta le az erőpróbát, ellentmondást nem tűrő teljesítménnyel szerezte meg pályafutása második ötkarikás aranyérmét, ezzel a klasszikus távon lefutott 13 viadalából 11-et megnyert.
A 37 éves Kipchogéről a worldathletics.org oldalon, a nemzetközi szövetség honlapján jelent meg a napokban nagyobb terjedelmű, portrészerű cikk.
Az írásból kiderül, hogy a Barcelona a kedvenc futballcsapata; példaképe Lewis Hamilton, mert lenyűgözi a koncentráció, ahogyan a hétszeres világbajnok autót vezet; a történelem legjobb hosszútávfutójaként az etióp Haile Gebrselassiét említi Kipchoge.
Sokan bizonyára megfeledkeznek arról, hogy még 2003-ban, vagyis több mint 18 évvel ezelőtt a marokkói Hisam el-Gerúzst és az etióp Kenenisa Bekelét megelőzve, elképesztő befutóban világbajnok lett 5000 méteren Párizsban. Bekele azóta is keresztezi Kipchoge útját, a valaha elért második legjobb hivatalos maratoni időeredmény az övé, ez két másodperccel marad el a kenyaiétól. A nem hivatalos csúcs majdnem két perccel jobb, a bámulatos időt 2019 októberében Bécsben érte el Eliud Kipchoge, igaz, ott minden körülmény azt segítette, hogy ő két óránál gyorsabban fussa le a több mint 42 kilométeres távot.
A sajtónak beszámolt róla, hogy bár nagy terve, az olimpiai arany megvédése teljesült, szeretne nyerni egy harmadik bajnoki címet is (elvégre szép emlékek fűzik Párizshoz), és más elképzelései is vannak. Le akarja például futni az összes major maratonit, s persze meg is akarja nyerni őket. Ezek közül Berlint (itt futotta a világrekordot), Chicagót és Londont már kipipálhatta, marad Boston, New York és Tokió (az idei olimpiai maratoni versenyt Szapporóban rendezték).
Úgy gondolja, érdemes megcéloznia, hogy hivatalos versenyen is lefussa a távot két órán belül, mert ha ő nem próbálkozik meg vele, megcsinálja helyette más. A félmaratoni világcsúcsra sosem gondolt, de a saját legjobbját, az 59:25-öt szívesen megjavítaná. Arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy a jövő évi eugene-i világbajnokságon rajthoz áll-e.
Edzésmódszerével kapcsolatban elárulta, minden vasárnap fut harminc kilométert, amelyhez kéthetente hozzátesz egy harmincas vagy negyvenes foglalkozást, az edzés, az evés és a pihenés körforgásában zajlik az élete.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
