Nem volt ismeretlen önnek a Tanúhegyek Trail, ám első alkalommal győzött a versenyen.
Valóban, már kétezertizenkilencben, az első Tanúhegyek Trail-en ott voltam – mondta Tóth-Sallai Tímea, aki 4:56:44-es idővel győzött a Tanúhegyek Trail 42 kilométeres távján a nők között. – Az volt az első igazi terepfutóélményem, és annyira megtetszett, hogy ott elindult valami bennem. A természet közelsége, a friss levegő, a csoda szép környezet, mind-mind magával ragadott. Kétezerhuszonegyben kezdtem komolyabban foglalkozni vele, nyertem egy nevezést a Budai Trailre, ott dőlt el, hogy ez igazi szerelem. A mostani Tanúhegyek Trail volt a második terepmaratonom, ám ez volt az eddigi legmagasabb szintem, ezerhatszáz méterrel. Hogy mi volt a célom? Csupán az, hogy jól érezzem magam, és a saját versenyemet fussam. Szeretem azt a környéket, szeretem a Badacsonyt és a Balatont, jól érzem magam arrafelé.
A célba érkezéskor fogalmam sem volt róla, hogy az első helyen értem be, amikor bemondta a szpíker, nagyon meglepődtem, elsírtam magam.
Milyen volt a futás?
Olyan nagy nehézség nem volt, még a cudar időjárás, a szél, a hideg és az eső sem zavart. Legjobban az ezerhatszáz méteres szintemelkedéstől féltem, de szerencsére ez is rendben volt. A nagy sár sem okozott problémát, sőt pluszadrenalint adott a lejtőkönl. Biztonságosan haladtam, egyszer sem csúsztam vagy estem el. Fokozottan figyeltem a frissítésre és a folyadékbevitelre, ez is remekül működött. Kellemes, családias hangulat jellemezte az eseményt, le a kalappal a szervezők előtt, nagyszerű verseny volt. Nagyon örültem, hogy az interneten élőben közvetítették, így a családom tudott követni otthonról, ami nagyon motivált. A férjem pedig szokás szerint a célban várt – mindig mindenhova elkísér, hálás vagyok neki. Nagy élmény volt a Tanúhegyek Trail.
Az év végéhez közeledve lassan aktuális a kérdés: milyen futóidénye volt?
Ebben az évben az Ultrabalaton Trail keretében a harmincnyolc kilométeres Gella Trail volt a főversenyem, amelyen második lettem. Nagyon elégedett és boldog voltam a célba érkezést követően, nagyszerű verseny volt. Az Ultra Trail Hungary Salomon Visegrád Trail huszonnyolc kilométeres számában hatodik lettem, ennek is nagyon örültem. Eredetileg nem szerettem volna a Tanúhegyek Trailen maratonit futni, egy héttel a rajt előtt neveztem át a huszonegy kilométeres távról – úgy voltam vele, muszáj kipróbálom magam, meg kell néznem, mire vagyok képes. Ebben az évben minden hónapban teljesítettem egy legalább harminc kilométeres kihívást, valamint közösségi futásokra és pályabejárásokra jártam.
Mivel az Alföldön élek, kecskemétiként nincs sok lehetőségem szintes terepeken edzeni, így általában hétvégente elmegyek valahova szinteket futni. Már tervezem a következő évet, vannak céljaim jövőre is.
Ha már említette, milyen célokat tűzött ki maga elé?
Mindenképpen növelni szeretném a távot. Idén az Ultra Trail Hungaryn a huszonnyolc kilométeres távon voltam, jövőre az ötvennégyesre tervezek menni, és a Szentendre Trail lenne a főversenyem. Továbbá részt akarok venni a Vértes Terep Maratonon, a Börzsöny Trailen és a Budai Trailen is, ám valamennyi eseményen eggyel hosszabb távon indulnék az ideihez képest. Kinéztem egy toszkán versenyt is, ezt összekötném egy családi kirándulással, remélem, összejön. Az biztos, vannak céljaim, becsülettel edzem, hogy elérjem őket.
