Elsőként ment be tíz óra alá a Vadlán Terep Ultrán, ráadásul megdöntötte a saját maga által felállított pályacsúcsot. Ez volt a cél?
Igen, mindenképpen be akartam menni tíz órán belülre – mondta Dittrich András, aki 9:56:55-ös idővel pályacsúcsot döntve győzött a Vadlán Terep Ultra 108 kilométeres távján. – Tavaly tíz óra hét perces időt mentem, most egy kilométerrel rövidebb volt a pálya, így ehhez is alakították a pályacsúcsot. Azt éreztem, hogy egy évvel ezelőtt hagytam benne pár percet, így reálisnak véltem a tíz órán belüli időeredményt. Főleg azért, mert a frissítőpontok száma feleannyi volt, mint korábban, így kevesebb időt kellett állással tölteni. Tavaly tizenhárom perc volt az állásidőm, most csak tíz, sokat számított ez a három perc a végén.
Milyen volt a futás? Minden az előzetes tervek szerint ment?
Konkrét tervem nem volt, nem lőttem be előzetesen időket a szakaszokhoz. Azt tudtam, hogy végig nyomnom kell, nem lazsálhatok, nem lassulhatok más miatt. A pálya első fele könnyebb volt, a másodikban több a szintemelkedés, volt egy sétálós szakasz, ahol elég mélyre kerültem, akkor azt hittem, hogy nem jön össze a tíz órán belüli teljesítés. A lábam nagyon megfájdult a hajrára, de tudtam, hogy nem adják könnyen az első helyet. Szerencsére különösebb mélypontom nem volt.
A verseny előtti napokban nagyon sokat esett, így féltem, hogy milyen lesz. Volt egy-két rész, ahol nagy pocsolyák alakultak ki, a cipőm át is ázott, de ez benne van a pakliban, amúgy teljesen rendben volt a pálya.
A dupla körösök előző délután rajtoltak, kérdeztük, hogy milyenek a körülmények, megnyugtattak minket, hogy teljesen rendben van. Egyébként az Ultra Trail Hungaryn is hasonló körülmények között futottam pályacsúcsot, szóval engem egyáltalán nem hátralátat a saras, vizes pálya. A cipőválasztásom is remekül sikerült, bordázott, új típusú cipőben futottam, egyáltalán nem csúszkáltam.
Mi volt ezúttal a legnehezebb?
Vállus után a Láz-hegyre menet van egy kaptató, amely, ahogy tavaly, úgy most is eléggé sáros volt. Előfordult, hogy hármat léptem fel, kettőt pedig visszacsúsztam, az a rész sokat kivett belőlem, de szerencsére nem volt olyan hosszú, nem volt vészes. Az jólesett, hogy ezt követően jól futható, lejtős rész következett.
Milyen céljai vannak még az esztendő hátralévő részére?
Több versenyem már nem lesz idén, most több pihenés jön. Hétköznapokon végzem az edzéseimet, hétvégén pedig a teljesítménytúrák lesznek középpontban. Az ősz és tél számomra az erősítésről és a túrázásról szól. Az idei évem nagyszerűen alakult, a Vadlán Terep Ultrán elért pályacsúccsal feltettem a pontot az i-re.
Fotók: Ultra-Trail Hungary