Fogarasiné Veres Krisztina megvédte címét, magabiztosan nyerte meg az Ultra Tisza-tó 130 kilométeres versenyét. A Svédországban élő sportoló pályacsúccsal győzött, 13:24:10-es idővel ért célba.
– Tavaly életében először győzött az Ultra Tisza-tó százharminc kilométeres távján, most megvédte címét. Önnek találták ki ezt a versenyt?
– Szeretem ezt a versenyt – mondta a Csupasportnak Fogarasiné Veres Krisztina. – Való igaz, mindig kőkemény feladat az UTT-t teljesíteni, de úgy néz ki, valamiért megy nekem. Ez volt a negyedik teljesítésem, a második győzelmem, boldog vagyok. Általában mindig meleg van, de most kifejezetten nagy volt a hőség.
Szeretem a kihívásokat, képes vagyok elviselni a nehéz körülményeket.
– Kifejezetten a verseny miatt utaztak haza Svédországból?
– A rajt előtt egy héttel érkeztünk haza, direkt így számoltuk ki. Azt akartam, hogy legyen egy kis időm akklimatizálódni, úgy néz ki, sikerült. Amúgy is hazajöttünk volna a nyáron, de az időpont kiválasztásánál figyelembe vettük az Ultra Tisza-tó dátumát. Jól jött, hogy egy hetet itthon tudtam készülni, iszonyatosan nagy meleg volt múlt héten, és a versenyre sem lett sokkal jobb…
– Hogy érezte magát futás közben? Mennyire zavarta a nagy hőség?
– Az edzőmmel, Maráz Zsuzsannával úgy beszéltük meg, hogy a meleg miatt hatvanöt kilométerig csak a pulzust figyeljük, elengedtük a tempót, utóbbira nem koncentrálunk annyira – majd hatvanöttől úgy futok, amennyi van bennem. Nyolcvan kilométernél már nagyon meleg volt, ekkor valamelyest megborultam, fejre álltam. Ez kritikus pont volt, egy kicsit én is megijedtem, hogy hogyan jövök ki belőle. Szédültem, hányingerem volt, bele is kellett sétálnom, de a kísérőm, Máté Szabina sokat segített, tudtuk kezelni a helyzetet. Ittam egy kis kólát, majd elkezdtem szép lassan, fokozatosan ismét futni. Ez volt az egyetlen holtpontom, utána már nem volt semmi probléma. A meleg tényleg nagy kihívást jelentett.
– Korábban Makai Viktóriával dolgozott, de immár Maráz Zsuzsanna az edzője. Miért váltott?
– Két hónapja dolgozom Zsuzsival, remekül működik a közös munka.
Teljesen elégedett voltam Makai Viktóriával, de új, másfajta edzésmódszert szerettem volna kipróbálni. A férjem is fut, fél éve Zsuzsival dolgozik, s látom miként edzenek, ő is elégedett közös munkával.
A sok iramjátéknak köszönhetően rendesen kiléptem a komfortzónámból, más jellegű tréningeket végzünk. Eddig kifejezetten tetszik.
– Visszatérve az UTT-re, melyik volt nehezebb, a tavalyi vagy az idei győzelem?
– Az idei nehezebb volt a nagy hőség miatt. Tavalyi is meleg volt, de most sokkal rosszabb volt.
– Fél órával előzte meg a második helyezettet, nagy csata volt?
– Negyvenegy kilométernél kerültem az első helyre, ezután végig tartottam a pozíciómat. Fokozatosan nőtt a távolság köztem és a második helyezett között, tudtam, hogy nem lazíthatok, mert egy szempillantás alatt utolérhetnek. Amikor rosszul lettem nyolcvan kilométernél, eszembe jutott, hogy veszélybe kerülhet az első hely, de azzal nyugtattam magam, hogy mindenkinek ugyanolyanok a körülmények, mindenkinek meleg van.
– Jövőre meglehet a mesterhármas, nagy dolog lenne egymás után háromszor megnyerni az UTT-t.
– Minden versenyre úgy állok oda, hogy a tőlem telhető legtöbbet megtegyem. Ha kiadtam magamból mindent, és a hatodik helyre elég, akkor elégedett vagyok. Persze jó lenne jövőre is nyerni, de messze van még.
– Mi a következő célja?
– A következő jelentősebb versenyem egy októberi huszonnégy órás viadal lesz Balatonalmádiban. Ezt a fajta körözős versenyt még nem próbáltam, eddig csak hatóráson voltam, kíváncsi vagyok, mit tudok kihozni magamból.
ULTRA TISZA-TÓ, 130 KILOMÉTER, NŐK
1. Fogarasiné Veres Krisztina 13:24:10
2. Gyöngyös Hajnalka 13:55:593. Nagy Dóra Mária 15:24:32
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
