A futás azért is az egyik legjobb sportág, mert tényleg nem kell hozzá sok minden: a táv és te. Na, meg ezen kívül még egyvalami, amiből én sohasem engedek: egy jó cipő. A többi felszerelés is fontos persze, de azok nélkül simán meg lehet tenni komoly távokat. Cipőügyben azonban valóban nem árt, ha elővigyázatos az ember.
A régi motorosok megmosolyogják azokat, akik gondot fordítanak a futócipő vásárlására, mondván, régen mindenféle vacak dorkóban is jobb maratonit futottak, mint a maiak. Csak azt felejtik el, hogy a múlt profi futóit nem szabad összehasonlítani a jelen amatőr próbálkozóival, azokkal a lelkes életmódváltókkal, akik gyakran elég jelentős túlsúllyal, ilyen-olyan ízületi problémával vágnak bele a kocogásba.
Az persze más kérdés, hogy így ajánlatos-e futni, nem kellene-e előbb egy kis súlytól megszabadulni, az ízületi mobilitást fokozni, hozzáerősödni a futáshoz.
De, kellene, azonban a legtöbb életmódváltó türelmetlen, legtöbbször szakszerű segítség nélkül kezd el mozogni, rájuk aztán főleg igaz, hogy ha másra nem, legalább a cipőre figyeljenek oda.
Persze a többi amatőr, de már haladó futó számára is hasznos a hozzáillő, profi cipő, rengeteg sérülés előzhető meg a korrekt, a láb sajátosságait figyelembe véve vásárolt lábbelivel.
Összegezve a lényeget: futócipőt ajánlatos kifejezetten az erre szakosodott üzletekben vásárolni, ahol szakszerű segítség van, ahol a lábállást diagnosztikai eszközökkel mérhetik, és a hozzáértő eladók véleménye, tanácsadása jelentette plusz lehetővé teszi, hogy minél jobb, sőt jó választás szülessen.
Nézzük azokat a szempontokat, amelyekre oda kell figyelni:
1. Léteznek szöges-, utcai verseny-, általános és terepfutócipők. Amatőrök esetében az első kettőre aligha van szükség, illetve haladóknál utcai versenycipőről már érdemes beszélni, de aki ott tart, az maga is el tudja dönteni, milyen cipő kell neki, van annyi idő és kilométer a lábaiban. Utóbbi két típusból a terepfutócipő annak ajánlott, aki – értelemszerűen – terepen, erdőben, dombokon, egyenetlen, csúszós talajon fut, ezek a felszerelések jobban bírják a terhelést, a legtöbbjük vízálló, a talpkidolgozásuk lehetővé teszi, hogy a sportoló ne csússzon a hegyen, hanem stabil legyen a talajfogása.
2. Általános futócipőre van szüksége annak, aki kezdő vagy középhaladó, nincsenek extra igényei, csak simán futni szeretne. Aki ezekbe a kategóriákba sorolható, annak is tudnia kell, hogy lábfelépítését és futóstílusát tekintve melyik csoportba tartozik. Aki befelé dőlő lábfejjel fut (pronáló stílus), annak általában alacsony a lábboltozata, vagyis lúdtalpas. Aki kifelé dőlő lábfejjel fut (szupináló stílus), annak magas a lábboltozata. Aki a lábszárához képest egyenes lábfejjel fut a neutrális stílusúak közé soroljuk. A futócipőket árusító boltokban a futópad, valamint egy számítógépes szoftver segítségével bevizsgálják a vásárló lábát, és ennek megfelelően ajánlanak cipőt, amelyek pedig attól függően, hogy pronáló vagy szupináló stílusúak számára lettek kialakítva, más és más helyen vannak megerősítve, más és más helyen csillapítják jobban a becsapódást, figyelembe veszik a futóstílusból adódó igényeket.
3. A lábfelépítésen és a futóstíluson kívül figyelembe kell venni az egyéni igényeket is, ki hány kiló, milyen tempóban fut, heti hány kilométert teljesít, mennyire széles a lábfeje, magas-e a rüsztje, futó-e vagy triatlonista, milyen terepen edz, aszfalton vagy rekortánon, mert ezek mind-mind befolyásolják, hogy milyen cipőben érdemes gondolkodni. Márkánként változó, melyik miben erős és miben gyengébb, ezért elengedhetetlen a szakértő segítség igénybevétele és a futócipő vásárlására szánt idő. A szakboltok fel vannak készülve a bizonytalankodó kezdőkre, bátran lehet segítséget kérni és akár órákig próbálni.
4. És akkor néhány alapszabály, amiket az egyéni igényeken túl mindig érdemes betartani:
– mindig az utcai cipőnél egy (vagy akár két) számmal nagyobb futócipőt érdemes venni, a lábujj vége ne érjen hozzá a futócipő orrához, de a sarok se csúszkáljon a cipő végében;
– vásárláskor ajánlatos futózoknit viselni;
– bátran lehet kocogni a cipőben az üzlet folyosóján, akár percekig is;
– túlsúly esetén érdemes stabil cipőben gondolkozni;
– a túl merev talpú cipőtől óvakodni kell;
– a lábfej szélessége és magassága is fontos szempont vásárláskor, minden szempontot figyelembe kell venni a választás során;
– a futócipőt nyolcszáz kilométer után érdemes lecserélni, ennél többet nem ajánlatos futni bennük;
– régen vásárolt cipőben nem érdemes elkezdeni futni, mert a csillapításért felelős anyag a hosszú évek során tönkremegy, funkcióját veszti.
