„Nagyon akartam ezt a dobogót” – monda Garami Katalin, miután a Wizz Air Budapest Félmaratonon sikerült megszereznie a magyar bajnokság bronzérmét, amelyért hatalmas harcot vívott.
„A célban már maximálisan elégedett voltam az idővel és az eredménnyel is – mondta a BHSE futója, aki 1:16:46-os eredménnyel futott be, s bár 1:16 »elejét« szeretett volna, végül így sem volt csalódott. – Nagyon gyorsan kezdtek a lányok, elég hamar elhúztak, én pedig egyperces hátrányban űztem végig a harmadik helyezettet. Tizennyolc és tizenkilenc kilométer között értem utol, majd küzdöttünk egymással: én támadtam, ő visszaverte a támadást. Az utolsó kilométeren együtt haladtunk, aztán ötszáz méterrel a cél előtt megpróbáltam újra támadni, és Gyurkó Fanni arra már nem tudott reagálni.
Nagyon akartam a dobogót. Úgy voltam vele, egy életem, egy halálom, de megszerzem a harmadik helyet, akkor is, ha négykézláb kellett bemászni a célba. Ott volt a családom, nem tehettem meg, hogy ne álljak fel a dobogóra.”
Garami Katalin hozzátette, a befutó előtt nem sokkal ott állt az édesanyja és Zalán fia, míg férje, Kovács Kokó István biciklivel kísérte, ahol erre lehetőség volt, és folyamatosan biztatta, ami szintén sok erőt adott neki. Amikor elváltak a hajrá előtt, még nem volt biztos a bronzérem, a célban aztán már lehetett ünnepelni.
„Miután beértem, Zalán a nyakamba ugrott, nagyon örültem, hogy sikerült – folytatta Káldi Zoltán tanítványa. – Tényleg jó lett volna egy kicsit jobb időt elérni, de így is kifutottam magam, s mivel végig egyedül mentem, nem volt olyan könnyű dolgom.”
Ráadásul Garami Katalin úgy lett bajnoki bronzérmes, hogy nem a hétvégi volt a fő versenyre, hanem a hónap végén esedékes Berlini maratonira készül teljes erőbedobással. Ott pedig az egyéni csúcs a cél.
„2:42:41 az egyéni rekordom, ezt szeretném tovább javítani. Bár 2014-ben megnyertem a saját kategóriámat, az idő a fontos, a helyezést tekintve nincs cél – persze az is igaz, hogy a jó idő a jó helyezést is hozza magával – tette hozzá Garami Katalin, aki a jövő évre is kitért. – Augusztus végén Párizsban lesz az Európa-bajnokság, arra készülök majd, ami pedig az olimpiát illeti, oda, úgy tűnik, szinte lehetetlen kijutni, mert 2:29:30 a szintidő. De most még nem is az a fontos, a Berlini maratoni számít igazán.”
(Fenti fotó: Tumbász Hédi, 2019. június)