Az ultrafutásban az elmúlt évtizedben a magyar sportolók letették a névjegyüket. Kezdve Bérces Edit és Bogár János eredményeivel, folytatva Lubics Szilvia sikereivel, megkoronázva Maráz Zsuzsanna, Csécsei Zoltán és Bódis Tamás futásaival. A magyar sikerek egyre inkább motiválják az amatőr futókat is, hogy próbára tegyék magukat a maratoni futás távjánál hosszabb kihívásokon.
Az ultrafutás világába pedig a legjobb belépő az ötven kilométeres vagy a hatórás futóverseny, amelyen általában már az első megméretést követően eldől, hogy a futó csak kitérőt tett-e a hosszabb távok felé, vagy végérvényesen beleszeretett az ultrafutásba.
Abban ugyanis a legtöbb véleményvezér közös nevezőre tud jutni, hogy a hatórás futás alulról súrolja az ultrafutás kategóriáját.
A 2018-as Ultrabalaton és a 2019-es sárvári 24 órás verseny női győztese, Bogárdi Szilvia kedvencei közé tartoznak a körözős versenyek.
„Az ultrafutásban a körözős versenyek nekem hasonlítanak a klasszikus pályaatlétikához, mert az eredmények és a részeredmények is jobban összehasonlíthatók. Kifejezetten szeretem a körözős versenyek családias hangulatát is. További előny, hogy a versenyzés és minden, ami vele jár – úgymint a frissítés, az esetleges ruhacsere és az egészségügyi kitérők – jobban tervezhető. Kell hozzá monotonitástűrés, de az fejleszthető az edzések alkalmával is, például célszerű néha a háztömb körül futni az edzéseken.”
Bogárdi Szilvia
A magyar 24 órás válogatott oszlopos tagja, a 2018-as Spartathlont teljesítő Büki Tivadar véleménye szerint a körözős versenyek alkalmasak az igazi versenyzésre.
A körözős versenyekről bővebben is írunk a Csupasport magazin első számában, amely már kapható az újságosoknál. A 100 + 16 oldalas kiadvány bemutatja Csécsei Zoltán magánéletét, Maráz Zsuzsanna kedvenc napját, Vas Kata Blanka jövőképét, túráztunk Dobogókőn, kipróbáltuk a falmászást, de írunk a Bécs-Budapest Szupermaratonról és a szabadidős doppingról is.
„A legfőbb előnyei, hogy a szabályok pontosak és egységesek, állandó a domborzat, és ami mindenkinek azonos, az a megadott idő. További előny, hogy a frissítést nagyon pontosan össze lehet állítani, alkalmazását szigorú szabályok közé szorítják. Míg egy hagyományos versenyre mindenki más és más céllal érkezik, a körözősre szinte mindenki versenyezni megy, így igazán objektíven lehet a végeredményre tekinteni.”
A válogatott ultrafutó szerint hátrányként sokan szokták említeni, hogy unalmas és hosszú egy ilyen verseny, de úgy véli, ez inkább előny, hiszen a kitartás és a monotónia tűrése a két legfontosabb erény, amivel egy ultrafutónak rendelkeznie kell.
„A felkészülést én mindig a célhoz alakítom. Egy körözősön a cél: minél gyorsabban, hosszabban és kitartóbban futni. A nagyobb dombok nem jellemzők, de – igaz, nagyon elaprózva – gyakran ezerötszáz méter szint is össze tud jönni a huszonnégy óra alatt. Tehát a hosszú, lassú edzéseket váltom a gyors rövidekkel és a pályázással. A nagyobb dombokat és a terepet kerülni szoktam ilyenkor” – mondta az ultrafutó.
Kitartás, önfegyelem, monotonitástűrés, jó gyomor, erős mentalitás – ez mind nélkülözhetetlen tulajdonság ahhoz, hogy valaki sikeresen teljesítsen egy körözős versenyt.
Míg egy hagyományos verseny adott útvonalán a táj változatossága segítheti a versenyzőt kijönni az aktuális mélypontról, a körpályán a verseny adta motiváción kívül nehéz egyéb kapaszkodót találni. A kétszeres Spartathlon-teljesítő, a 24 órás magyar válogatott tagja, Kisházyné Zombori Erika azt tartja, ha versenyezni szeretne, körözős viadalon indul, ha pedig élményt szeretne gyűjteni, inkább egy A-ból B-be tartó versenyt választ.
És ne feledjük: ebben az évben a koronavírus a körözős versenyek menetrendjét is alaposan átírhatja.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
