Négy éve mindig a szentendrei Duna-korzó ad otthont pünkösdkor Magyarország legnépszerűbb szabadidős fesztiváljának, a terepfutas.hu által szervezett Salomon Ultra Trail Hungary terepfutó-ünnepélynek.
Az idei viadalra alig három hét alatt betelt a nevezési limit, harmincnégy országból 1355 amatőr terepfutó érkezett a Duna-parti kisvárosba, hogy a négy távon megméresse magát. Az ultra, vagyis a száz kilométer feletti versenyszámban száznegyvenhat futó teljesítette a távot.
A hölgyek mezőnyében tizenketten értek célba, közülük Janek Noémi állhatott fel a dobogó legfelső fokára 15:03 perces idővel.
„Hihetetlen jó érzés életem első száz kilométer feletti versenye után – mondta a Csupasportnak Janek Noémi, aki tavaly a 84 kilométeres távon győzött. – Ebben most hónapok tudatos, célzott munkája volt, ezért elégedett is vagyok. Kicsivel jobb időt terveztem, de a körülményeket figyelembe véve rendben volt ez így. A pálya mászásokkal tűzdelt útvonala gyönyörű és nehéz. A versenyben főleg az éjszakai szakasz tetszett, mert azt követően, ahogy melegedett, nehezebbé vált a haladás. Erre a hirtelen jött forróságra nem lehetett előre felkészülni, de a terepfutás egy ilyen sport, muszáj alkalmazkodni a körülményekhez.”
A második helyezett Csillag Eszter mindössze három, a harmadik Kertész Kata pedig csak hat perccel maradt le a listavezetőtől, aki a verseny alatt szinte semmit sem érzékelt a szoros állásból.
„Pilismaróton kaptam információt az előző pont állásáról. Visegrád után kezdtem jobban aggódni, mert harminc kilométerre nem tűnt soknak a tizenkét perc előny, ráadásul a Pap-rétig nem is haladtam túl jól. Ehhez képest a Hétvályús-forrásig sikerült húsz percre növelnem az előnyöm, de Vöröskő és a cél között gyakorlatilag el is tapsoltam a talpégés miatti szerencsétlen haladásommal. A patakparti utolsó pontnál lehettem csak biztos abban, hogy megnyerhetem a versenyt.”
Janek Noémi részletes versenybeszámolója itt olvasható, legközelebb majd augusztus közepén szurkolhatunk érte a Tatranská Selma Ultrán.
A férfiaknál a 112 kilométeres versenyt 12:54-es idővel a 112-es rajtszámot viselő Belus Tamás nyerte, aki a tavalyi harmadik helyezést követően szerette volna magának is és másoknak is bizonyítani, hogy az nem csak egyszeri jó teljesítmény volt.
„Ez volt az ötödik UTH-m, mindegyiken ott voltam az első rendezéstől, itt futottam az első száz kilométer feletti versenyemet, és hihetetlen, hogy most sikerült nyernem. Hálás vagyok segítőimnek, fantasztikus munkát végeztek, vastagon benne volt a munkájuk, hogy jó eredményt értem el. Szigorú rend szerint edzek és táplálkozom, de a verseny óta szinte csak hamburgert ettem, és még pár sör is lecsúszott, próbálom kicsit megjutalmazni magam. Az edzőmmel, Barát Gabriellával megbeszéltük, mi sikerült jól és mi nem, min érdemes jövőre javítani. Néhány napig még nem futok, igyekszem nemcsak a versenyeket, hanem a regenerációt is komolyan venni.”
A meleg azért Belus Tamást és a férfimezőnyt is alaposan megviselte.
„A pálya remek volt, sár szinte sehol sem lassított minket, de az időjárás már éjszaka sem volt ideális. A hőmérséklet folyamatosan emelkedett, a visegrádi ellenőrzőponttól harminc Celsius-fokban már nekem is komoly kihívást jelentett a táplálkozás és a folyadékbevitel. Tulajdonképpen onnan új verseny indult, ami abból állt, ki hogyan viseli a hőséget, hogyan alkalmazkodik a körülményekhez.”
A győztes elmondta, márciusban egy külföldi edzőtáborban szenvedett részleges bokaszalag-szakadást, amely miatt május elejéig nem is végzett minőségi edzőmunkát. Következő versenye a Lavaredo Ultradolomites lesz.
A versenyben második helyen Madarász Ferenc, harmadikként pedig Nyakas Gábor ért célba, de többek között rajthoz állt még Vajda Zoltán ultrafutó, akiről nemrég írtunk portrét, és a hat héttel korábbi Ultrabalatonon is egyéniben célba érkező Zarándy András is, aki ezzel a teljesítéssel igazán különleges klubhoz csatlakozott, ugyanis az UB–UTH párost eddig még nem sokan teljesítették. A 112 kilométeres futam mellett 84, 54 és 29 kilométeres távokon is próbára tehették magukat.
A versenyigazgató Csányi „Csanya” és a több mint száz önkéntes alázatos munkájának és közreműködésének köszönhetően méltán ismerte el a legendás Ultra Trail du Mont Blanc-t, azaz a nem hivatalos terepfutó világbajnokságot is szervező Ultra World Trail Tour sorozata az UTH-t úgynevezett „Discovery Race-nek” azaz felfedezésre érdemes versenynek. Jövőre is pünkösd lesz a magyar terepfutás ünnepe, 2020. május 30-án sokaknak újra Szentendre lesz az úti cél.
fotók: terepfutas.hu/Facebook
