Amikor legutóbb beszéltünk, második helyen állt a közép-európai regionális bajnokság elitkategóriájában, és volt esélye az első hely megszerzésére is. Hogyan végződött a sorozat?
Végül második lettem, nem sokkal maradtam le a szlovákiai Hortobágyi Eszter mögött – mondta Purgai Evelyn a Csupasportnak. – A legutóbbi beszélgetés után még egy-egy beast- és superfutam volt hátra, mindkettőben második lettem, így összetettben is az ezüstérmet szereztem meg. Nagyon boldog voltam, örültem ennek az eredménynek, mert hosszú volt a sorozat, és nagy dolog egy Trifecta világ- és Európa-bajnok mögött beérkezni a második helyre.
Azóta mi minden történt?
Következett a komlói verseny, előtte bokasérüléssel bajlódtam, és ugyan nem voltam százszázalékos állapotban, de elindultam a trailen, a superen és a beasten is. Be volt kötve a sérült bokám, ráadásul a trail éjszaka volt, egy kicsit féltem, nehogy elessek és rásérüljek. Fejben kellett jól összeraknom azt a három napot, és sikerült is megnyernem mind a három futamot.
Ezután következett Spártában a háromnapos Trifecta-világbajnokság, az akklimatizáció miatt pár nappal az esemény kezdete előtt már kiutaztunk, és kiváló időjárás fogadott minket. Ez azonban eléggé elromlott, a harmadik nap hatalmas eső volt, ám ezt a huszonhét kilométert élveztem a legjobban.
Gyönyörű volt a környezet, végül összesítésben a kilencedik helyen végeztem, és mivel előzetesen a legjobb tízet tűztem ki célul, elégedett voltam az elért eredménnyel. Ráadásul ez volt az első világbajnokságom, így pláne örültem. Két dologra kifejezetten büszke vagyok a múlt évből: elitkategóriában a nők között világszinten a második legtöbb dobogós helyet értem el, valamint kétezerhuszonkettőben az év funkcionális fitneszversenyzőjének választottak Magyarországon. Ugyanis a Spartan mellett funkcionálisfitnesz-eseményeken is részt veszek.
Ezt az évet is remekül kezdte a nagymarosi Spartanon.
Valóban, két aranyérmet szereztem. Szombaton sprintben, vasárnap pedig trailen lettem első. Remek volt az időjárás, szinte végig a Duna-parton futottunk, sík volt a pálya, csupán negyven méter volt a szintemelkedés. Az akadályok a dárdát leszámítva jól mentek, négy-öt perccel előztem meg mindkét futamban a második helyezettet. Eléggé sáros volt a pálya, figyelni kellett, hogy ne csússzak el. Nem futottam ki magam, mindkét győzelem kényelmes és magabiztos volt.
Milyen célokat tűzött ki erre az évre?
Külön öröm, hogy a Spartan Race ismét beválogatott a magyar elitversenyzők közé, így továbbra is magas szinten képviselhetem az országot. Sok versenyt tűztem ki, ám egyelőre nem mindenhova kaptam ingyenes nevezést. Az biztos, hogy a közép-európai eseményeken ott leszek, és rengeteg funkcionálisfitnesz-megméretésen is részt veszek. Ami a Spartant illeti, jelenleg szponzorokat keresek, ha sikerülne találnom néhányat, több távolabbi versenyen is ott lehetnék. Novemberben ismét Trifecta-világbajnokságot rendeznek Görögországban, remek volt a tavalyi, jó lenne ismét kijutni.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
