Hogyan lépett az életébe a Spartan?
Kétezertizennyolc márciusában kezdtem Nagykanizsán – mondta a 46 éves Suga Tímea. – Negyvenkét éves koromig a fotelben ültem, nem mozogtam semmit, aztán sajnos elveszítettem a szüleimet, emiatt lelkileg megzuhantam. Egyszer az egyik közösségi oldalon láttam a nagykanizsai Spartan-hirdetést, s felkeltette az érdeklődésemet. Nyíregyházán élek, ám a nagymamám Nagykanizsán, így a versenyzéssel egybekötve meglátogattam őt is. Azt sem tudtam, milyen cipőt húzzak a versenyre, fogalmam sem volt, mire számítsak.
Nagy nehézségek árán végigmentem, lenyomtam vagy háromszáz burpee-t, két napig nem tudtam felállni, azonban egyből beleszerettem.
Majd jöhettek az első lépések.
Megindult az őrület. Az első évben egy trifectát raktam össze, a következőben kettőt, aztán hármat, tavaly pedig ötöt. Egy-egy Spartan-versenyben nekem nem az eredmény a fontos, hanem hogy miképp tudok segíteni a társaimnak. Támogatom a versenyzőket, ha kell, „berugdosom” őket a célba. Talán nagyképűség nélkül mondhatom, mára nevem van a magyar Spartanban. Idén a sportág nagykövete lettem, s nagy megtiszteltetés, hogy jövőre is betölthetem ezt a rangos pozíciót. Nekem fontos az, hogy segítsünk az embereknek, így próbálom a jótékonyságot és a Spartant ötvözni.
Nagy lelkesedéssel beszél a Spartanról.
Igen, mert fontos szerepet tölt be az életemben. Mindezek mellett megosztó személyiség vagyok, kapok hideget-meleget. Az elmúlt fél évben betegség miatt nem versenyezhettem volna, de nem bírtam ki… Természetesen a képek miatt lebuktam az orvos előtt. Egyelőre nehezen megy a futás, most kezdek visszarázódni. Sok szó esik a nagyobb, híresebb magyar spartanosokról, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy több ezer amatőr is van itthon, sőt sokan nem merik elkezdeni, mondván, félnek az akadályoktól, lassúak, vagy tartanak attól, hogy kinevetik őket.
Nekem fontos, hogy sok hasonló problémával küzdő versenyzőt csábítsak a Spartan közösségébe.
Már négy éve vagyok tagja, szinte mindent elértem, fantasztikus ez a közeg, mindenkinek megvan a saját története. Sohasem gondoltam volna, hogy micsoda fantasztikus embereket ismerek meg a sportnak köszönhetően. Szeretek segíteni, az is előfordul, hogy nem versenyzek, hanem egyéb módon segítek egy-egy eseményen. A legtöbbször a közösségi futamból veszem ki jócskán a részem, a pályán segítek vagy kísérek egy-egy versenyzőt. Amikor nem versenyzek, akkor is ott vagyok az eseményen.
Idén bekerült a Spartan Race nagykövetei közé, s nemrég közölték, jövőre is betölti ezt a pozíciót.
Megváltozott az idei és a jövő évi nagykövetek személye, örülök, hogy én továbbra is betölthetem ezt a rangos pozíciót. Poénkodtam is, engem biztos nem mernek kirakni, mert félnek, hogy összedől a magyar Spartan. A jövőben is szívügyem lesz a Spartan, szeretnék a lehető legtöbb embernek segíteni, s azon vagyok, hogy minél többen kipróbálják ezt a sportot. Tényleg nem csak mondom, nagyon fontos szerepet tölt be az életemben a Spartan.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
