Szőnyi Ferenc és a húsz Ironman
Átlag halandónak egy Iromman teljesítés is már-már – a filmcímet idézve – mission impossible, azaz a lehetetlen kategória. Ehhez képest az 55 éves Szőnyi Ferenc novemberben alig több mint 21 nap alatt teljesítette a húsz Ironmanból (!) álló sorozatot Mexikóban, s ezzel az első ember lett, akinek ez másodszor (!) sikerült. Bár Szőnyi nyerni akart, ám második lett, a francia Christian Maudiut két nappal hamarabb ért célba, ugyanakkor a magyar sportember nem volt csalódott emiatt.
„Egy drága megboldogult barátom mondta, hogy >tudod, Ferikém, ötven felett már nincs megállás, ha egyszer megállsz, nem folytatod.< Ha megállsz, akkor sérülsz, s már nem tudsz úgy épülni” – fogalmazott Szőnyi.
Blaskó Mihály és az oda-vissza Spartathlon
Ahogyan az évidéző későbbi fejezeteiben szó lesz róla, a magyarok szinte letarolták a 2019-es Spartathlont. Blaskó Mihály pedig egyedülállót alkotott: a versenyt – akárcsak az Ultrabalatont – korábban többször is teljesítő, az idén Peruban dzsungelultrát is futó sportoló oda-vissza tette meg a legendás görög versenyt, azaz összesen nagyjából 490 kilométert teljesített. A 104 órás szintidő nem fenyegette a kihívást első magyarként teljesítő Blaskót, hiszen kevesebb mint 97 óra alatt célba ért.
„Hogy mit éreztem a célban? Jó lenne hosszasan sorolni a fennkölt, pátoszos mondatokat a csodálatos érzésről, a beteljesülésről, a büszkeségről, de az az őszinte igazság, hogy a világon semmit sem éreztem, csak fáradtságot, ám azt nagyon.”
Rakonczay Gábor és a Déli-sarkpont
Ugyan még a 2018-as évben indult útjára, már 2019 elképesztő teljesítményeihez sorolható, hogy a korábban az óceánátevezésekről ismert Rakonczay Gábor 44 nap alatt a szárazföld széléről indulva elérte a Déli-sarkpontot. Mivel először vágott neki, muszáj volt csapatban indulnia, még akkor is, ha utólag úgy érezte, egyedül hamarabb célba ért volna. Az extrém sportoló gyalog tette meg a 917 kilométert (amely valójában inkább 950 lehetett), és fagyási sérülést is szenvedett.
„Hogy a történtek fényében nekivágnék-e újra? Nem is kérdés, hogy igen!”
Rakonczayt egyébként nem hagyta nyugodni a vére, nyáron Genova partjaitól a Mont Blanc tetejéig futott, majd később Budapestről lábon érkezett meg a 160 kilométeres Korinthosz rajtjára, így 300 km-re nőtt az össztáv.
Bódis Tamás és Csécsei Zoltán duplája
Nincs szakember, aki azt tanácsolná, hogy alig egy hónapon belül induljon a futó a Spartathlonon és a 24 órás világbajnokságon, ám Bódis Tamás és Csécsei Zoltán vállalta a kemény duplázást. Bódis megnyerte a Spartathlont (fenti képünkön), míg Csécsei második lett – a nőknél Maráz Zsuzsanna győzött, Simonyi Balázs ötödikként ért célba –, majd a két futó csapatban, együtt ezüstérmet szerzett Albiban, ráadásul Bódis egyéniben is a dobogó második fokára állhatott.
Azért ők is megérezték a brutális terhelést, Bódis el is mondta, valószínűleg még egy ilyen duplázást nem vállal, nem szabad ennyire gyors egymásutánban kétszer is sokkolni a szervezetet.
Mányoki Attila világrekorddal fejezte be
Mányoki egy éve majdnem belehalt, amikor megpróbálta teljesíteni az Ocean’s Seven kihívás utolsó állomását, ám 2019-ben „övé lett” a tengerszoros, a kihívás és a világrekord is. A légvonalban 35 kilométeres kegyetlen szakaszt 12 óra 11 perc és 20 másodperces időeredménnyel tette meg, összességében pedig világrekordot jelentő 64:33:05-tel „tudta le” a világ hét legismertebb tengerszorosát tömörítő sorozatot.
„A Földön több víz van, mint szárazföld, az embernek pedig találnia kell egy célt, amiért érdemes mindennap felkelnie” – utalt a jövő terveire a sportember.
Lubics Szilvia és a sivatag
A 4 Desert Race-sorozat egyik állomásaként a Spartathlon- és Ultrabalaton-győztes futó célba ért a Namib Race-n, azaz a namíbiai sivatagban zajló, 250 kilométeres versenyeb. A hat nap alatt 42, 40, 43, 81, 40 és 10 kilométeres szakaszt kellett megtenni, Lubics harmadik helyen végzett. A magyar futónő a tervek szerint ezután az Ultra Gobi 400 nevű viadalon szerepelt volna, ám mert Kína nem engedte a külföldiek részvételét, ezért hirtelen elhatározással a nekivágott a nem kevésbé kemény Bigfoot 200 Mile Endurance Run nevű, 200 mérföldes, azaz nagyjából 330 kilométeres terepultrafutó-versenynek, amelyen a nők között a 13. lett.
A hegyek csúcsán Neszmélyi Emil
Nem Rakonczay Gábor volt az egyetlen, aki az Antarktiszra kalandozott az idén, hiszen január közepén Neszmélyi Emil feljutott az Antarktisz csúcsára, a 4892 méter maga Mount Vinsonra. Neszmélyi már akkor arról beszélt, hogy szeretné befejezni a Seven Summits-sorozatot, azaz megmászni a hét kontinens legmagasabb hegyét. Nem is sokat kellett várni a lezárásra, hiszen júniusban Koncz Ákos és ő is feljutott a 6194 méter magas Denalinra Észak-Amerikában, így Neszmélyi lett a második magyar, aki teljesítette a sorozatot. Neszmélyi négy év alatt mászta meg a Kilimandzsárót (Afrika), a Mount Everestet (Ázsia), az Elbruszt (Európa), Aconcaguát (Dél-Amerika) és a Puncak Yayát (Ausztrália és Óceánia).
„Jöhetnek az újabb kihívások!” – szögezte le a sikeres teljesítés után.
