HARD DOG RACE:
BRUTÁLFUTÁS KUTYÁVAL
Az eheti blogszemlét a kutyás futással kezdeném, nagyon érdekes anyagokra bukkantam a témában. Ha hiszitek, ha nem, létezik kutyás brutálfutóverseny is – na, de kezdjük előbb az alapokkal.
Ha szívesen futnátok a kutyátokkal, érdemes egy-két dologra odafigyelni, hogy ne csak nekünk, hanem a kutyusnak is élmény legyen a közös futás.
Először is, nem minden kutya alkalmas a közös futásra. Ha idős vagy még nagyon fiatal, kis kajla, ne vigyük magunkkal. Arra figyeljünk, neki is idő kell, hogy megszokja a közös futást, hogy tudja, mit várunk el tőle, mit szabad, és mit nem. A póráz legyen megfelelő hosszúságú (1.5-2 méteres), vannak hámok is, köztük olyan is, amely a gazdi derekára van rögzítve.
Itt is tartsuk be a fokozatosság elvét, kezdjünk kis távokkal, és tanítsuk közben, hogy gazdi és kutyus egymásra tudjon hangolódni.
Nem szabad, hogy rángasson, pocsolyából igyon, vagy meginduljon valami izgalmas dolog felé, és elrántson minket. Tudnia kell figyelni a gazdira, tartani az ütemet, nem rángathat összevissza. Nekünk pedig figyelni kell rá, hogy ne sérüljön meg, például meleg időben az aszfalt ne égesse meg a tappancsát, legyen nálunk víz az ő számára is.
A kutyás terepfutást és az ilyen típusú versenyeket canicrossnak hívják, hazánkban van ilyen egyesület is.
S eljutottunk végre a nagyon izgalmas HDR, azaz Hard Dog Race bemutatásához.
A linken megnézhetitek az idén szeptember elején Piliscséven megrendezett verseny hivatalos aftervideóját, és azt kell mondjam, brutálisan jó!!! Egyszerűen imádtam! Igazi brutálfutás a kedvencekkel, ami egyébként nem kezdő futóknak való, hiszen nagy teljesítmény végigmenni a pályán. Többféle táv van, a legkeményebb a 20 kilométeres 28 akadállyal, de van 6 és 12 kilométeres akadálypálya, valamint junior is.
Aki szeretne jövőre indulni ilyen versenyen, kövesse őket a Facebookon (Hard Dog Race) vagy a honlapjukon.
Találtam még egy kutyás terepversenyt, ez 2019. február 23-án lesz, a neve pedig Havas Futam.
A kutyás versenyfutásnak egyébként nagyon szigorú szabályai vannak, ezeket feltétlenül nézzétek meg a szervezők honlapján, ha indulni szeretnétek!
RUNNER’S WORLD MAGYARORSZÁG:
A FELFELÉ FUTÁS ISKOLÁJA
Nagyon vonzódom a hegyekhez, szeretek felfelé, egyáltalán emelkedőn-lejtőn, erdőn-mezőn, terepen futni, így sokat bújom az ezzel kapcsolatos cikkeket is. A Runner’s World Magyarország oldalán találtam olyan anyagot, amely megmutatja, mi történik testünkkel felfelé futás közben. Illetve van egy cikk, amely azt tárgyalja, melyek a felfelé futás előnyei. Azt saját tapasztalatból tudom, hogy fogyás szempontjából rendkívül hatékony!
FUTÁSRÓL NŐKNEK:
A HEKK NEM SZERET KOCOGNI
A népszerű honlapon és Facebook-oldalon több érdekes témát találtam a héten. Az egyik, amiről nem lehet elég anyagot olvasni, az, hogy mit együnk futás előtt. Én délután azért nem szeretek futni, mert biztos, hogy ettem valami olyasmit is a nap folyamán, amelytől fájhat a hasam. Ha reggel vágok neki az edzésnek, távnak, akkor előtte egy vajas-mézes pirítós, kávé (kihagyhatatlan), egy kis víz a menü, ezzel jól tudok futni, teljesen jó a gyomromnak.
A mai napig kiráz a hideg, amikor eszembe jut, hogy az idei Ultrabalatonon, amikor volt körülbelül még három órám a futásig, ebéd gyanánt ettem egy hekket. Azt gondoltam, a hal biztos könnyen emészthető, könnyű kaja, s van még egy csomó idő a szakaszomig, nem lesz gond. Hát, lett, nem is kicsi. Az, hogy futás közben kikívánkozott, hagyján, de hekkszagút izzadtam, még másnap is – legalábbis én úgy éreztem. Szörnyű volt. Soha többet! Szóval, érdemes elolvasni az ajánlást, hogy mit érdemes enni futás előtt.
A másik téma azt boncolgatja, mennyire jó vagy nem jó a futópados futás. Jómagam is beruháztam annak idején, de nekem nagyon nem jött be, megváltam tőle. Viszont számos előnye van, el kell ismerni – íme a cikk arról, hogyan használjuk a futópadot. A legfontosabb továbbra is: futópadon vagy természetben, kutyával, társsal vagy netán magányosan, de – fussatok!!!
