Tekintsünk még vissza az előző évre: milyen futóidénye volt?
A munkám miatt az év első fele erősebb volt, mint a második – mondta Mátyás Bence a Csupasportnak. – Teniszedző vagyok, ám télen kevesebb az óra és az edzés, így több szabadidőm marad, ezáltal télen a tavaszi versenyekre rendre jól fel tudok készülni. Az elmúlt nyarat sajnos elengedtem, emiatt az őszi versenyek nem úgy sikerültek, ahogyan szerettem volna.
Remek eredményeket ért el: melyeket emelné ki kétezerhuszonháromból?
Az év főversenye az Ultrabalaton volt, amelyet párban teljesítettem edzőmmel. Egyben tettem meg százhetvenhét kilométert, ezzel életem leghosszabb távját teljesítettem. Továbbá a száz kilométeres országos bajnokságot is kiemelném, ahol második helyen értem célba. Minden az előzetes terv szerint alakult, igaz, valamivel jobb időeredményre számítottam, de így is meg vagyok elégedve a nyolc és fél órán belüli teljesítéssel.
Pláne, ha azt nézem, hogy két éve tíz óra alatt futottam a százat. Azóta volt egy Ultra Lupa-tó-győzelmem még kétezerhuszonkettőből, így jócskán érzem a fejlődést, de azt gondolom, van még bennem ezen a távon.
Szuper volt az időjárás, remek a pálya és a szervezés, csak jókat tudok mondani a hangonyi eseményről. Aztán más irányból is megközelítettem az ultrafutást, Ispán Zsolt barátomat kísértem és frissítettem bringával a BuBán, Budapesttől Balatonfűzfőig. Az év végén pedig Takács Krisztián, azaz Csipi kért meg, hogy segítsek neki a frissítésben a dupla Kör teljesítésénél, a második körben támogattam, szuper élmény volt betekintést nyerni a Börzsönybe és tapasztalatot szerezni egy igazi harcostól. Nagyon tetszett ez a világ, ezért eldöntöttem, idén bele szeretnék kóstolni a terepfutásba is. Persze az aszfalt marad az első számú szerelem.
Esetleg volt olyan verseny, amely nem úgy ment, ahogyan azt elképzelte?
Az augusztus végi Suhanj!6 nem sikerült jól, nem voltam megfelelően felkészülve, de edzésnek megfelelt. Az őszi hangonyi tizenkét órás nagyon jól kezdődött, minden rendben volt, de egy húzódás miatt száz kilométer megtétele után ki kellett szállnom. Ezt követően következett egy háromhetes pihenő, majd az év végén már elkezdtem keményen készülni az idei erőpróbákra.
Ha már 2024-et említi: milyen célokat tűzött ki maga elé?
A főversenyem idén is az Ultrabalaton lesz, első alkalommal veszek részt egyéniben a versenyen. Az Ub-n túl még nem nagyon látok, ám addig vannak terveim. A január-február az alapozásré az ultrafutásban, mindenki készül becsülettel az idényre. Próbálok rövidebb terep- és aszfaltos versenyeket találni, ezzel színesíteni az edzéseket és fenntartani a motivációt. Február végéig körülbelül három-négy eseményen szeretnék részt venni. A Szederkény–Bóly száz kilométeres versenyen erősen gondolkozom, ám az első nagyobb megméretésem a márciusi tapolcai hatórás országos bajnokság lesz, amelyen nagy céljaim vannak. Áprilistól sűrűsödik a program, tervben van a Balaton északi partjának bejárása, ez a száz kilométer sokat segítene az Ultrabalatonra. Aztán következik a Kassa–Miskolc Ultramaraton csapatban, majd a főversenyem, az Ub.
Ezt követően még minden képlékeny, de van egy nagy tervem egy futótársammal, amihez terepen szükségem van egy kvalifikációs versenyre. Így egy hazai terepultrát mindenképpen teljesíteni szeretnék az év hátralévő részében. Hogy mi tervünk? Egyelőre nem akarom lelőni a poént, idővel kiderül…
