A Balatonnál az év bármely időszakában számos futó- és kerékpárverseny, valamint teljesítménytúra közül válogathatunk, kedvünkre bejárhatjuk az északi és a déli partot. Olyan eseményekből azonban nagyon keveset találunk, amelyek a tó megkerülését jelentik. Ha pedig egy általunk választott időpontban szeretnénk rajtolni, a kört le is szűkíthetjük a 208 kilométer hosszú Balathlonra.
„A távon futva, kerékpározva és túrázva is végig lehet menni – emelte ki a szervező, Lakházi Tamás. – Kezdünk egyre ismertebbé válni, a teljesítők száma már meghaladta a háromszázat, és folyamatosan nő. Az útvonalat nem mi találtuk ki, teljes mértékben az 1997-ben indult, Ujj Zoltán által szervezett Balaton-kör nyomvonalát követi. A nyolc éve elhunyt szervezővel jó barátságot ápoltunk, az egyik fő célunk, hogy megőrizzük az emlékét és visszahozzuk a köztudatba a nevét.
A Balaton-kör elsősorban futóverseny volt, mi is ezt a vonalat próbáljuk erősíteni. Érdekes módon egyelőre mégis inkább a túrázók és kerékpárosok fedeztek fel minket.”
A Balathlon öt távon teljesíthető. A négy szakaszon (33, 56, 58, 61 km) külön-külön, akár más időpontokban is végig lehet menni, míg a legfelkészültebbek egyben is nekivághatnak a 208 kilométeres távnak. Utóbbira eddig mindössze három futó vállalkozott, közülük is egyedül Szőnyi Ferenc ért be sikeresen a célba 29 óra 46 perces idővel. Teljes körös gyalogos teljesítő viszont 10 is akad! Közülük Gertner Andrea teljesítménye emelhető ki, ő kétszer is teljesítette a 208 km-es útvonalat. Az indulók az esemény instant jellegéből adódóan szabadon döntik el, mikor rajtolnak, a sikeres teljesítéshez mindössze a szintidőkből nem szabad kicsúszni. Kiszállni bármikor lehet, igaz, a szervezők nem „könnyítik meg” a próbázók dolgát.
„A rendszer sajátossága, hogy nem ad lehetőséget az azonnali feladásra, nincs egy erre szolgáló gomb, amit megnyomhatnak, és vége
– magyarázza Lakházi. – Emögött az a filozófia áll, hogy ne csábuljon el senki, inkább küzdjön és érjen be a célba, akár szintidőn túl, attól később sokkal jobban érzi majd magát. Persze ez nem jelenti, hogy ne figyelnénk az indulókra. A VérKör szervezői által kitalált QR-kódos teljesítési módot alkalmazva készítettük el saját rendszerünket. Az adatok alapján látjuk, ki merre tart, mikor ér a következő ellenőrzőponthoz, milyen tempóval halad. Bármilyen furcsaságot észlelünk, telefonálunk, a leghosszabb távon haladókkal akár többször is beszélünk, megvárjuk őket valahol és viszünk nekik frissítést.”
Azt, hogy a szervezők szívüket-lelküket beleteszik a munkába, a gondoskodáson kívül abból is látszik, hogy
a Balathlonon bárki ingyenesen indulhat, fizetni csak az éremért kell annak, aki kér.
S hogy mi a hosszabb távú cél az instant tókerüléssel? Leginkább Ujj Zoltán emlékének megőrzése, aki az 1996-ban alapított Zöldgömb Sport Klub elnökeként olyan versenyeket szervezett, mint a sokak által kedvelt Balaton-kör (1997–2012). Rendszerint június utolsó hétvégéjén (csütörtöktől vasárnapig) került rá sor, a fő versenyszám a 4 napos futás volt. A Balaton-kör útvonalát és beosztását megőrizve, a modern QR-kódos teljesítéssel ötvözve 2017-ben született meg a Balathlon gondolata, amely mostanra öttagú szervezői csapattal a háttérben üzemel és várja a teljesítésre törő futókat, kerékpárosokat és túrázókat.
Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, milyen ember volt Ujj Zoltán, csak ennyit írnék:
„A résztvevők elégedettségéért küzdő sportszervező, akit nem a pénz hajt, hanem valami belső késztetés a világ jobbá tételére…”
De most ennél többet is elmondhatunk róla! Pályafutása kezdetén földrajz-testnevelés szakos tanárként dolgozott, majd a ’90-es években a Fradi női ifjúsági csapatánál kézilabdaedzőként tevékenykedett. A Futapest Klub elnökségi tagjaként szabadidősport-rendezvényeket is szervezett. 1996-ban döntött úgy, hogy saját elképzeléseit egy új klubnál valósítja meg, s megalapította a Zöldgömb Sport Klubot, amelynek haláláig elnöke volt.
A sport szerelmesként nemcsak az elmúlt száz év olimpiáinak jelentős eredményeit tudta fejből, hanem a magyarországi ultrafutók teljesítéseit is számon tartotta. A magyar ultrafutás bölcsőjét ringatta abban az időben, amikor ultra távú versenyek is alig voltak még az országban. Ezen a téren a legnagyobb meglátása talán a 2000-től 2006-ig megszervezett, a Balatont folyamatos futással megkerülő Balaton Ultramaraton nevű versenye volt. (Kevesen tudják, hogy a mai UB ennek a versenynek a folytatása az eredeti útvonal irányának és útvonalának kisebb megváltoztatásával.)
Ujj Zoltán 2012-ben, 56 évesen kerékpáros sportbaleset áldozata lett. Halálához hozzájárult, hogy akkor éppen sisak nélkül tekert… Ez (is) indokolja, hogy az Ujj Zoltán emlékét őrző Balathlonon minden kerékpáros teljesítéshez kötelező a sisak viselése.
(L. Tamás – Balathlon szervező)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!