Visszatérő kérdés a futócsoportokban, amit általában kezdő kocogók tesznek fel: ki milyen cipőt tud ajánlani ilyen meg olyan típusú futáshoz? Hamarosan érkezik is a szokásos válasz: a kék! Az a legjobb!
Természetesen kap használható tanácsokat is, de mivel a futóközösség kiváló humorral van megáldva, többen elsütik a cipővásárlással kapcsolatos rendkívül hasznos tanácsot, hogy a kék cipő a legjobb futásra.
A kérdező pár év múlva nyilván teljesen képben lesz, hogy milyen csukát érdemes vásárolnia, de ez, ugye, mindig sarkalatos kérdés.
Pontosan emlékszem az első futócipő-vásárlásomra, amikor teljes tudatlanságban (én nem tettem fel a csoportban a kérdést, mert még azt sem tudtam, hogy vannak ilyen csoportok) betipegtem lábdiagnosztikára, ott elmondták, milyen cipőre van szükségem, és kikérdeztek, mennyit és hol futok. Ma már jókat derülök ezen, mert annyira tetszett az egyik Salomon terepcipő (!), ami természetesen rózsaszínű volt, hogy a válaszokat úgy alakítottam, végül azt a cipőt javasolják. Egyébként akkor valóban javarészt terepen futottam, de mai ésszel az a profi cipő nem feltétlenül volt megfelelő, viszont gyönyörű volt, és egyébként azóta sincs semmi baja, pedig jó pár éves (TRX-re pedig kiválóan használható). Egy szó mint száz, abszolút komolyan vettem a cipőkérdést évekig, a Salomon után jött a Saucony-időszak, aztán rájöttem, baromira nem akarok erre ennyire ráparázni, válogatni, neten nézegetni, hogy hol, mi kapható. Amennyit én futok, arra nagyjából egyéves használatra kell cipőt vennem, ahhoz pedig pont elég, ha bemegyek valamelyik sportboltba, és felpróbálom, ami tetszik. Ha kényelmes (mindig fél számmal nagyobbat veszek, mint a normál méretem), akkor irány a kassza.
El nem tudom mondani, mekkora könnyebbség így cipőt venni, mint hetekig kutatni, és tanácskozni, hogy vajon melyiket válasszam!
Természetesen ez rám vonatkozik, és a heti tizenöt–negyven kilométeres futásmennyiségemre. Akik többet futnak, és versenyeken indulnak – na, nekik már egyáltalán nem mindegy, miben róják a kilométereket, hogy terepen, aszfalton vagy vegyes pályán edzenek inkább. S nekik bizony nagyon jól jönnek a cipőtesztelők véleményei, melyik újabb változattal mennyire elégedettek, mik az erősségei, a gyenge pontjai. Az sem mindegy, hogy az adott minőségi darabhoz mennyiért lehet hozzájutni. Illetve megfordítom, a mai, igen magas futócipőárért megkapják-e azt, amit várnak.
Szóval, kedves kezdő futók, a kék cipő az egyik legjobb választás a futáshoz, de az is fontos, hogy kényelmes, célnak megfelelő darab legyen – aztán úgyis kialakul a személyes tapasztalatok alapján, hogy milyen típusú a legmegfelelőbb!
GABORUTON.BLOGSPOT.COM
Az Ultrabalaton-beszámolók egyszerűen megunhatatlanok, ez most annyiban különleges, hogy az elsőként beérkező csapatról szól a bejegyzés. Olyan jó tempóban haladtak, hogy sok váltópont még el sem készült, mire odaértek.
Kalandban, jókedvben itt sem volt hiány, és természetesen már alig várják a jövő évi versenyt!
BARATRUNNING.COM
Két Ultrabalaton Trail beszámoló: az egyik csapatban „elkövetett” 115 kilométeres versenyről, a másik pedig a negyven kilométeres táv egyéni teljesítéséről szól.
21097KK.WORDPRESS.COM
Koffein kapitány kisebb futásokkal teszteli magát és a térdét, hogy az elmúlt időszak terápiái meghoztak-e változást az állapotában. A rövidebb futásokkal, úgy tűnt, nem lesz gond, viszont ezek intenzitása már egyáltalán nem mindegy, a tempósabb futások bizony előhozták a térdfájdalmakat.
GYEREFUTNI.COM
Krátky Egon atlétikai edző legújabb bejegyzése azokhoz szól, akiknek céljaik vannak a futással, és ezért edzővel szeretnének fejlődni és felkészülni. Azonban nem biztos, hogy az adott módszer megfelel a futónak, hiszen folyamatos kontrollra, alkalomadtán az edzésterv módosítására van szükség. Ha nem érzi az ember a fejlődést, sőt motiválatlan lesz a kudarcok miatt, akkor bizony el kell gondolkodni, hogy jó úton járunk-e.
MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?
Ősszel érdemes kipróbálni, milyen jó társaságban futni!
A hidegebb idő beköszöntével sokaknak alábbhagy a motivációjuk, hiszen az esős, szeles időjárás közel sem olyan vonzó, mint a napsütés, ráadásul hamarabb sötétedik, mint kora ősszel. Sötétben pedig kevesen szeretnek futni, különösen erdőben, ahol közvilágítás sincs. Mindkét problémára jó megoldást jelentenek a közösségi futások, ahol a résztvevők egymást motiválják, és csapatban az éjszakai erdő sem olyan félelmetes. A legtöbb nagyvárosban már vannak ilyen szervezett futások, ahol nemcsak a haladók, de a kezdők is találhatnak maguknak megfelelő edzőtársakat.
Vannak olyan lehetőségek is, ahol edzők, tapasztalt futók koordinálják a futást, így nemcsak közösségi élmény lesz, hanem a fejlődésben is segít. Ha nem is vagyunk társasági futók, akkor is érdemes kipróbálni, milyen csapatban edzeni, ki tudja, hátha megtetszik a végén.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
