Fantasztikus élmény lehet végigfutni az El Caminót, de talán annál is nagyobb élmény (nekem legalábbis) teljesíteni a Kéktúra útvonalát. A gond az, hogy videó-, illetve filmnézegetésnél tovább nem jutottam e két régóta vágyott kihívást illetően, de évek óta, sőt inkább évtizede benne van a lelkemben valami bizsergés, hogy előbb-utóbb csak neki kellene vágni.
Kellene…
Az elkényeztetett ember urbánus félelme hátráltat, hogy még nem indultam el. Amikor ugyanis a határán vagyok annak, hogy na, most van itt az ideje hosszabb futóútra lépni ebben a világban, rögvest jönnek az ördögi, akaratot gyengítő kérdések: hogyan cipelek magammal ezernél is több kilométeren át váltó(futó)ruhát, cipőt, hol és hogyan tudom magam kipihenni, mi lesz a kóbor kutyákkal, segítőkészek vagy ellenségesek-e az emberek, mi történik, ha megsérülök, beteg leszek, és mit mondok majd akkor az ismerősöknek, ha már az út elején, alig száz kilométerrel messzebb a rajtolástól kiderül, hogy nem bírom tovább?
Nos, ezen merengek 2014 óta óta, Simonyi Balázs pedig megtette…
Tizenöt nap hat óra és ötven perc lefutotta az Országos Kéktúrát, így a kihívás történetében új rekordot elérve teljesítette az 1172 kilométert (az eddigi csúcs tizenhét nap volt). Megküzdött harminckétezer méter szintemelkedéssel, s ami talán a bravúros célba érkezés kapcsán szintúgy nagyszerű hír, hogy e rendkívüli útról, sőt (f)utazásról tízrészes dokumentumfilm is készült.
Két közösségi felületen, a Nem azé, aki fut blog&podcast és a Kékkör Film Facebook-odalán is lehet már némi ízelítőt nézni, olvasni, s az apró részletek alapján is kiderül, hogy az Ultra című film után újabb emlékezetes, a szabadidősport szerelmesei, megszállottjai számára rendkívüli élményt kínáló mozgóképalkotás kapcsolódik majd az ultrafutó nevéhez.
S ha már terep és futás…
Lubics Szilvia ismét rendkívüli próbatételre készül: augusztusban a Race Across Scotland 350 kilométeres versenyén vesz részt.
A háromszoros Spartathlon-győztes hosszútávfutó az elmúlt napokban Skóciában mérte fel a terepet, és a szakasztesztek során a Facebook-oldalán osztotta meg az élményeit, amelyek sorában talán az egyik legérdekesebb részlet, hogy a helyi farmokon nyugodtan átfuthattak, de majdnem mindegyik kilométer végén egy-egy kaput kellett kinyitniuk; ráadásul mindegyik más és más technikával tárult fel, így nem csupán erőnlétre, hanem türelemre és jó kombinációs készségre is szükség volt a nem csekély távok leküzdése során.
Küzdeni itthon is kellett, mégpedig a vadonatúj magyarországi ultraversenyen, a Bács-Kiskun Ultrán. Az amatőr hosszútávfutókat nagy sikerrel felkészítő edző, Barát Gabriella a Gizionok oldalán rendszeresen megosztja a tanítványok élménybeszámolóit, és a sorból nyilván nem maradhatott ki az újoncverseny nyolcvan kilométeréről szóló kalandleírás – a nem csekély távot Gyurcsán Gábor teljesítette. A történetben minden részlet szerepel, így a mobiltechnikával való küzdelem is, de az olvasóknak (és egyben a nagy távok teljesítésére vágyakozóknak) a legtöbb muníciót az adhatja, hogy kiderül, csakis a vasakarat alapozza meg, hogy valaki megvalósítsa az álmát (közeledve a nyár legmelegebb napjaihoz, az Alföld szívében lefusson nyolcvan kilométert), mégpedig úgy, hogy maradjon a reális teljesítőképesség határán belül, és a vágyott tíz órás befutóidőből legyen 9:23 óra.
Nyár, hőség, futás – jön az esti versenyek időszaka, s az elkövetkezendő napokban, hetekben több nagy, egyúttal csodálatos környezetben zajló futásra is lesz lehetőség.
Július 8-án az egyik, ha nem a legklasszabb félmaratoni verseny, a K&H Mozdulj! futóest mezőnye vághat neki a kicsivel több mint 21 kilométernek az Andrássy úton és a Városligetben. Személyes tapasztalat, hogy a 20.30 órás rajtidőpont a legtökéletesebb – a rutinosabb, már több éve rendszeresen edző hobbifutók kicsit jobban belefeszülhetnek a tempóba, a kellemesebb klímában nagyobb esély nyílik arra, hogy egyéni csúcs szülessen a célba érkezéskor. Futófiesztának is remek lesz a július 15-én szintén estébe, éjszakába, sőt hajnalba nyúló különleges verseny, az Ultra Lupa-tó: az ötven és százharminc kilométeres távon indulók Szentendre felé indulnak el, Tahitótfalunál átkompolnak, Váctól a hosszabb táv részvevői a börzsönyi emelkedőn és lejtőn megküzdve fordulnak Szob felé, majd onnan Vácon, Gödön és Dunakeszin átfutva érkeznek vissza a Lupa-tóhoz.
Mivel szinte végig kerékpárúton haladhat a mezőny, az éjszakai futás – főleg Vác határától az ártéri erdőben – különleges élményt nyújt majd a részvevőknek, akár egyéniben, akár csapatban teljesítik a távokat.
Viszont ha valaki már a székben ülve is szeretne megismerkedni az egyik legszebb ultraversennyel, akkor érdemes elolvasnia a 130 kilométeres Privát Ultra Lupa-tó-teljesítő Spisák Emil beszámolóját, ugyanis az írás felkészít rá, milyen tempóban futható meg a Börzsöny lankája. Senki se számítson száguldásra…
