A Gulya-kör ötlete 2019-ben, egy Ultrabalaton és a Vadlán-váltófutás után pattant ki Czövek András fejéből. A kifejezetten családi és baráti váltófutásra tervezett, a Pilisen és a Visegrádi-hegységen áthaladó terepkörcsalád első tagja a Pulya-kör volt, amely csupán öt kilométer hosszú, és összesen 190 méter szintemelkedést foglal magában. Miután a szervezők többször tesztelték, 2021 márciusában megnyitották a kört a futni vágyók előtt. Szerencsére a koronavírus-járvány nem nehezítette a dolgukat, mivel az instant terepköröket nem érintették a korlátozások, csupán néhány, a Pilisben található település zárta le határait az erdőben.
A kezdeti sikereken felbuzdulva később újabb körökkel bővítették a palettát. A legújabb és egyben leghosszabb pályát, a Kergemarha-kört februártól teljesíthetjük. A kihívás során 347 kilométert kell futnunk váltóban – persze egyedül is nekivághatunk a távnak –, összesen több mint 10 kilométernyi szintemelkedéssel kell számolnunk, és a 110 szakaszt 120 óra alatt kell megtennünk.
Fotó: Taralex/Vadlán Ultra
„Bármikor teljesíthető, mobiltelefonnal igazolható terepkörből ugyan sok van Magyarországon, de olyanból, amelyet váltóban teljesíthetünk, egy sincs – foglalta össze a kezdeményezés lényegét Czövek András. – Éppen emiatt hoztuk létre ezt a terepkörcsaládot. A váltófutás hatalmas közösségi élményt nyújt.
Rájöttünk, hogy gyerekekkel váltóban a rövidebb mellett nagyobb távokat is lehet futni, mert nekik már az is óriási élmény, ha öt-tíz kilométert teljesíthetnek a jelentősebb távokon.
Így született meg a huszonhárom, a negyvenhét, illetve a százegy kilométeres kör, majd a legutóbbi, háromszáznegyvenhét kilométeres igazi ultratáv, amelyet negyvenedik születésnapomra ajándékoztam magamnak.”
Fontos tudni, hogy a Gulya-kör összes „családtagját” egyénileg és váltóban, gyalogosan vagy futva, lassan vagy gyorsan, és ami a lényeg, bármikor teljesíthetjük. Nem kell megijednünk, ha nem tudjuk egyben lefutni a távot, több részletben is abszolválhatjuk, a lényeg, hogy szintidőn belül teljesítsük.
Nem kell mást tennünk, mint regisztrálnunk a honlapon, beneveznünk egy körre, lefutnunk a távot, miközben egy böngészőben futó applikáció segítségével rögzítenünk kell a teljesítményünket, amely bekerül egy eredménytáblázatba. A rövidebb körök adminisztrációját QR-kóddal is végezhetjük, a hosszabbakat – Tehénfark- és Kergemarha-kör –, amelyeken jóval több az ellenőrzőpont, GPS-es igazolással. Utóbbi lényege, hogy a GPS-gomb megnyomásakor a rendszer észleli az ellenőrzőpont érintését, ami után folytathatjuk a futást.
„A Kergemarha-körre öt napunk van, de elég, ha naponta hetven kilométert teszünk meg, majd hazamegyünk pihenni, és másnap ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. A lényeg, hogy ne lépjük túl a szintidőt.
Természetesen egyedül is teljesíthetjük a távot, ám ehhez sok tapasztalat szükséges.
Ezt inkább olyanoknak ajánljuk, akik teljesítettek hosszabb, száz kilométer feletti teljesítménytúrákat vagy futásokat. Mivel a kör útvonala lakott településeket is érint, sok helyen vehetünk magunkhoz vizet. Mi a Kergemarha-kört úgy tervezzük lefutni, hogy megállás nélkül, éjszaka is megy a mezőny, amelyet autóval követünk, így remélhetően belefér egy hétvégébe.”
Fotó: Gulya-kör/Facebook
Ne legyen kétségünk afelől, hogy jól sül el a Kergemarha-kör: Czövek András – aki több hazai rangos terepfutó-kihíváson, például a Mátrabércen vagy a Börzsönyi-körön is részt vett – maga tesztelte a terepet, és ha senki sem előzi meg, április végén ő szeretné először lefutni a kört gyermekeivel és barátaival.
Címlapfotó: Gulya-kör/Facebook
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
