Rengetegen választják sportoláshoz a Margitszigetet, ahol gyakran láthatunk tollaslabdázó, focizó, jógázó embereket – na de leragasztott szájú futókat?!
Bizony, már nyolcadik éve velük is találkozhatunk augusztus végén, a Butejko-módszer hívei ugyanis így igyekeznek felhívni rá a figyelmet, milyen káros hatásai vannak a mindennapokban és sportolás közben is a tátott szájjal történő légzésnek. Az ukrán Konsztantin Butejko által az 1950-es években kifejlesztett módszer alapja az a megfigyelés, hogy „túllégzés” esetén a vér széndioxidszintje jóval az optimális – vagyis az egészséges élethez feltétlenül szükséges – érték alá csökken, ami számos betegség kialakulásához vezethet. Életmódjának megváltozásával a 21. századi ember a kellő levegőmennyiség három-négyszeresét lélegezheti ki és be – többek között erre irányul a jelképes, leragasztott szájjal történő futás a Margitszigeten.
„Egyre több sportoló sajátítja el a Butejko-féle légzéstechnikai módszert, mert hosszú távon sokat javítanak vele a teljesítményükön – mondta el az eseményt szervező Varga-Szilágyi Gyula, a Butejko Légzésközpont alapítója. – Kezdetben nehézkes lehet az átállás, ám amint túljutnak a holtponton, rögtön érzik a pozitív változást: csökken az izomlázuk, nem fáradnak el annyira, gyorsul a regenerációjuk. Úgy érezzük, az esemény elérte célját, mert olyanok is megmozdultak, akik nem szoktak rendszeresen sportolni. Itt azonban nem is feltétlenül a futás volt a lényeg, hanem az, hogy leragasztott szájjal tegyük meg ezt az öt kilométert, és minél látványosabban demonstráljuk a szájon át vett levegő egészségkárosító hatásait.”
Kemenesnek is segített
A Butejko-módszer sokat segített a korábbi kiváló NB I-es labdarúgókapusnak, Kemenes Szabolcsnak is, akit 2009-től kezdtek nehézlégzéssel járó asztmás tünetek gyötörni. Először leginkább telente jelentkezett nála a probléma, ami fokozatosan a mindennapi életét is megnehezítette. Ekkor döntött úgy, hogy a helyes légzés elsajátításával kezébe veszi sorsát: „Elsősorban azért jelentkeztem a tanfolyamra, mert az élsport mellett nehéz úgy élni, hogy rendszeresen asztmás tüneteket produkál az ember. De rögtön nagyon pozitív változás állt be, az edzéseken már semmilyen légzéskönnyítőt sem kellett használnom. Onnantól mertem elindulni úgy otthonról, hogy nem volt nálam semmilyen orr- vagy asztmaspray. Egyfelől tehát a mindennapok is könnyebbek lettek, másfelől a sportteljesítményem is javult: később fáradok el, tovább bírom, könnyebben melegszem be, és a regeneráció is gyorsabb. Jó érzés megtapasztalni, hogy én uralkodom a saját testemen, és nem vagyok kiszolgáltatva semmilyen gyógyszernek.”
Természetesen nemcsak a sportolóknak ajánlott a visszafogott, kizárólag orron át történő légzésen alapuló technika elsajátítása, sőt ez a módszer a légúti betegségekben szenvedőknek a legnagyobb áldás. A visszajelzések alapján rengeteget javul az asztmás, COPD-s, allergiás panaszokkal küszködők állapota – mindössze a helyes légzés újratanulásával. Varga-Szilágyi Gyula hangsúlyozta, tévhit, hogy a nagy, mély levegővétellel teszünk jót szervezetünk oxigénellátásának.
„Paradox módon akkor jut el több oxigén a sejtjeinkhez, ha kevesebb levegőt lélegzünk be és ki, ezzel ugyanis megemeljük a vérünk széndioxidszintjét, amitől tágulnak az erek, javul a szervezet oxigénhasznosítása. A kevesebb levegő tehát valóban több oxigént jelent a testünknek. Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy több levegőt vesznek, mint ideális lenne, csak azt érzik, hogy levertek, stresszesek, rosszul alszanak, holott helyes légzéssel ezek a panaszok is enyhíthetők.”
Senki se tátsa hát a száját – levegővételre ott az orrunk!
(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 szeptemberében.)
