Címvédőként érkezett a balatonfüredi negyvennyolc órás világbajnokságra, s a harmadik helyen végzett. Elégedett a bronzéremmel?
Teljesen, ugyanis az volt a célom, hogy az első háromban végezzek – mondta Beda Szabolcs. – Nagyon erős mezőny gyűlt össze rekordszámú indulóval, ráadásul úgy volt, hogy Aleksandr Sorokin is jön, de ő végül sérülés miatt visszalépett. Ám rajta kívül is voltak klasszis futók, mint például a győztes lengyel Bartosz Fudali, de a második helyen végző spanyol Nicolás Monforte is nagyszerű sportoló. Bár őt korábban nem ismertem, de azt tudtam, hogy a nagy számok törvénye alapján lesznek még kiemelkedő futók az indulók között. Szóval a minimális célom az első háromba kerülés volt, és habár nem volt messze a második hely, a spanyol ezúttal jobbnak bizonyult.
A megtett kilométerrel pláne elégedett vagyok, az egyéni csúcsom négyszáztíz kilométer volt, azt most több mint hússzal megjavítottam, ami egyben új országos rekord is lett. Ez a szám jócskán felülmúlta a várakozásaimat.
Milyennek értékelné a futását?
Egy ilyen versenyen mindig akadnak kisebb-nagyobb hullámvölgyek, de azt terveztem, hogy nem sietek el semmit, lassan indítottam. Hatperces átlaggal kezdtem, a többiek jóval gyorsabban haladtak, az első óra végén a negyvennyolcadik helyen álltam. Onnan jöttem fel szépen lassan, huszonnégy óra körül már az első három környékén futottam, látszott, hogy működik a taktikám. Az idei világbajnokságon nem terveztem alvást, de volt egy kisebb megingásom, harminc óra tájékán nagyon elálmosodtam. Ólmos fáradtság tört rám, vettem be nagy dózisú koffeint, egy kör alatt elfogyasztottam egy főételt, de úgy éreztem, semmi sem használ, nem lett jobb a helyzet.
Miután visszaértem a körről, mondtam a segítőimnek, hogy ledőlök egy órára, ám a második helyen álltam, és közölték, hogy gondoljam át, mert szorosan jönnek mögöttem, ha lefekszem, akkor biztosan visszacsúszok a harmadik-negyedik helyre.
Végül azt beszéltük meg, hogy megyek tovább, aztán a meglátom, hogy érzem magam. A kör végére teljesen magamhoz tértem, sokkal jobban lettem, elkezdtem rendesen futni, így mégsem feküdtem le. Persze előjött még a fáradtság, de kontrollálni tudtam, és amikor rosszabbodott a helyzet, benyomtam ismét egy jó adag koffeint. Igaz, az utolsó órákban nagyot küzdöttem, időnként frissítés közben, az állomáson meg kellett kapaszkodnom, mert úgy éreztem, hogy rögvest elalszom, de szerencsére végig tudtam menni pihenés nélkül. Itt is szeretném megköszönni a segítőimnek, hogy végig profi módon támogattak, lesték minden kívánságomat, nélkülük ez az eredmény biztos nem jött volna létre. Név szerint Váry Nilla, Koczka Andrea, Piringer László, Tóth Szabolcs és Gyimes Ernő volt a csapatunk tagja.
Ha jól tudom, huszonnégy óra után elkezdett sűrűn a mosdóba járni…
Való igaz, a második nap délutántól azt vettem észre, hogy egyre többet kell mosdóba járnom. Nem tudtam, hogy mitől lehet, de aztán arra jutottam, hogy valószínűleg a dinnye az oka. Nagyon jólesett a meleg időben, de emiatt sok szünetet kellett beiktatnom. Ha ez nincs, pár körrel többet tudok teljesíteni, de igazából nem volt nagy probléma.
Ilyen kaliberű futóversenyt még nem rendeztek Magyarországon, ön sok nagy eseményen vett részt külföldön, így bőséges tapasztalattal rendelkezik. Mindent összevetve: milyennek mondaná a rendezést?
Nagyszerűnek! Ilyen kiváló hangulatú világversenyen még nem vettem részt, Baranyai Mátéék rendesen odatették magukat. Kifejezetten tetszett, hogy az utolsó órákban az egyik részen élő zenekar játszott, a rezesbanda remek hangulatot teremtett. Nagyon sok frissítősátrat állítottak fel, rengeteg szurkoló jött ki, külön jó érzés volt, hogy mindenki szurkolt a másiknak, teljesen mindegy, ki honnan érkezett. Kifejezetten családias világbajnokságon vagyunk túl.
Milyen célokat tűzött ki maga elé?
Június végén a száz kilométeres országos bajnokságon leszek ott, nyilván a negyvennyolc órás vb miatt nem leszek csúcsformában, de edzésnek remek lesz. Ezt követően nagyobb verseny nincs tervben, a következő a szeptemberi balatonfüredi hatnapos világbajnokság lesz. Ott is merész céljaim vannak, remélem, jól szerepelek rajta, az biztos, hogy én mindent megteszek.