Ezekben a napokban a budapesti birkózó-világbajnokságon dolgozom az M4 Sport műsorvezetőjeként – de a sport, főleg a futás ezekben a napokban is fontos része az életemnek.
Olyannyira, hogy a közvetítés végeztével gyorsan futottam egy kört New Yorkban a Central Parkban. Ehhez pedig a ZWIFT-program nyújtott hathatós segítséget – ezzel a módszerrel ugyanis az otthoni futógépen magamnak állíthatom be, pontosan hol is akarok futni. Természetesen mindez a számítógép csodája, de ma már elképesztő a technika, a manhattani környezet pontosan olyan sebességgel változik körülöttem, mintha valóban ott futnék a 72. utca magasságában.
A ZWIFT-tel kerékpározni is lehet, nemrég Innsbruckban kerekeztem, de akár Londonban a Tower Bridge-en is áttekerhetek…
Hasonlít kicsit a számítógépes játékhoz, ha akarom, lehet hosszú hajam, lehetek teljesen kopasz, sőt, még a bőrszínt is megválaszthatom.
A virtuális térben a velem együtt futókkal akár beszélgethetek is, márpedig ez a megoldás jó, hogy megtörje a monotóniát. Természetesen elsősorban a szabadtéri, hagyományos futás híve vagyok, de amikor nagyon rossz az idő, esetleg a túl sok elfoglaltság miatt nem fér bele a napi programba a szabadtéri sportolás, akkor a futópad nagyszerű kiegészítő lehet. Szakemberek szerint kerékpározni ezen a gépen majdnem kétszer olyan megterhelő, mint a valóságban, vagyis tíz kilométeres tekerés során annyi energiát veszíthetsz, mintha húszat lenyomtál volna a Duna partján. Hiába jelent sok elfoglaltságot a közreműködés a világbajnokságon, számomra elképzelhetetlen, hogy huzamosabb idő elteljen sportolás nélkül.
Kovács István egyelőre csak virtuálisan érezte magát Manhattanben.
Fotó: AFP/Timothy A. Clary
Talán mondhatom, hamarabb kezdtem el mozogni, minthogy megjött volna az eszem…
Nem emlékszem, hogy négy-öt nap eltelt volna anélkül, hogy ne sportoltam volna, egész egyszerűen szükségem van a mozgásra ugyanúgy, mint a levegővételre.
