Jól döntött, amikor a száztíz kilométeres táv helyett a hatvankét kilométeresre esett a választása?
Mivel váratlanul alakult az időjárás, nagy szerencsém volt a távválasztással – mondta Vajda Zoltán. – Decemberben általában tizenöt-tizenhat fok van az Azori-szigeteken, ám az előrejelzések nagy vihart mutattak. Úgy voltam vele, itthon sem mindig pontosak az előrejelzések, hátha nem lesz a viharból semmi. A száztíz kilométeresek péntek este rajtoltak, akkor már hatalmas szél fújt, és szakadt az eső.
Mi szombat reggel hódarában és viharos erejű szélben kezdtünk.
Nem lehetett kellemes.
Kilencszáz méteren volt a verseny legmagasabb pontja, ott konkrétan megállított a szél, nem bírtam tovább menni. Legalább nyolcvan kilométer per órás szél fújt, de lehet, hogy ennél is erősebb. Brutális volt az időjárás. Normális körülmények között a pálya remek lett volna, gyönyörű volt a környezet és a táj. A sok eső miatt viszont a talaj dagonyává vált, minden csúszott. Volt, hogy nem tudtunk az ösvényen menni, találni kellett másik utat, alig lehetett talpon maradni. Könnyed futásra készültem, ehelyett túlélőtúra lett.
Ennyire kemény volt a helyzet?
Szombat este hat órakor lefújták a versenyt, aki addig nem ért be, nem engedték tovább. Még egy éjszakát kint tölteni életveszélyes lett volna. Kétszázan indultak a mi távunkon, száznegyvenen értek be, én a hatodik helyen végeztem. Féltávnál még második voltam, ám a lefelé futás nem az erősségem, így a végére visszacsúsztam.
Ezt hallgatva tényleg jó döntés volt a rövidebb táv.
Remek döntés volt. Így is nagyon fáztam, tiszta víz volt mindenem. Öt kilométerrel a cél előtt tiszta sár volt mindenki, ám a víz úgy hömpölygött szembe, hogy mire beértünk, patyolat tiszták voltunk. A célkapu eredetileg kint volt, ám bevitték beltérre, nem merték kint hagyni.
Tavaly két külföldi versenyem volt, egyikkel sem volt szerencsém. Az elsőn, Spanyolországban is szakadt az eső, és az Azori-szigeteken sem kímélt az időjárás.
Nyugtasson meg, azért minőségi időt is el tudtak tölteni a szigeten…
Elsősorban a pihenés miatt mentünk, szerencsére ezzel nem volt gond. Ebben a két napban volt rossz az idő, de akkor amúgy sem tudtunk volna mást csinálni, a család a szálláson volt, és követték, hogy éppen merre járok. A többi napon nem panaszkodhattunk az időjárásra.
Azóta mi történt önnel?
Azóta nem versenyeztem, jelenleg becsülettel végzem a felkészülést.
Milyen versenyeket tervezett be erre az évre?
Ezt az évet keményebbre tervezem az átlagosnál. A tavalyi Korinthosz 160-on megfutottam a Spartathlon-kvalifikációhoz szükséges időt, így a legendás görög versenyen ott leszek. Az Ultrabalatonon, a Korinthoszon és a Kinizsi Százason is részt veszek, valamint egy szerbiai hatvanöt kilométeres terepversenyen. A nyár közepére még be szeretnék iktatni egy versenyt, illetve az őszi Piros 85 is beleférhet még.
(Nyitókép: Epic Azores Decathlon)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
