One way ticket run – Csécsei Zoltán ezt a futóversenyt nyerte meg nemrégiben, amelynek érdekessége, hogy hét kilométert kell futni minden órában. Kifulladásig.
„Mindig azon gondolkozom, miben lehet újat alkotni az ultrafutásban, ezért találtam ki ezt a versenyt, de akkor még nem néztem utána az úgynevezett backyardversenyeknek – kezdte érdeklődésünkre Baranyai Máté, a Balatoni Helyi Értékek Egyesületének programfelelőse és a Balatoni Atlétikai Klub elnöke, illetve az általuk szervezett versenyek versenyigazgatója. – A tihanyi Belső-tó körül nagyjából hét kilométer a táv, ezt kell teljesíteniük a versenyzőknek. Miután megszületett a verseny ötlete, megnéztem, hogy a legtöbb ilyen jellegű viadalon óránként négy mérföldet kell teljesíteni, a miénk bő fél kilométerrel több, így kicsit más a sportértéke.”
A tihanyi viadal első évében 7120, a másodikban 7220 métert kellett teljesíteni, jövőre pedig változik a táv és a lebonyolítás, 90 percenként kell majd 10 101 métert futni, így az útvonal még jobban felöleli a Tihanyi-félszigetet.
„Ahogy a versenyzőktől, illetve edzőiktől tudom, a részvétel előtt heti egy-két alkalommal próbálkoznak hasonló típusú futásokkal, hogy szoktassák magukat ehhez a fajta kihíváshoz – folytatta Baranyai Máté, akit a futás mellett kortárs magyar költőként is ismerhetünk. – Kétfajta taktikát lehet alkalmazni, az egyik, hogy lassan futsz, kevés pihenéssel és akkor nem savasodsz be, a másik, amit idén a harminchárom óra feletti teljesítménnyel győztes Csécsei Zoltán alkalmazott. Viszonylag jó tempóban futott, negyven perc alatt körbeért, elvonult a sátrába tizenöt percet aludni, majd a rajtja előtt kijött, és újra elindult. Ez egy taktikai csata, komoly felkészültség szükséges, hogy valaki huszonnégy órán túl is talpon maradjon. Elsősorban fejben kell felkészülni, mivel elég monoton a verseny.”
A tihanyi Belső-tó megkerülése hét kilométer. Fotó: Nagy Lajos/MTI
Baranyai Máté csapatával már az augusztus 2-i Don Quijote Ultra & Runra készül, amelyen 5, 10, 20, 50, 80, 100 és 120 kilométeren lehet futni. Hozzátette,
kétféle versenyző létezik, az egyik azt mondja, fut hat kört, majd 8-10 után megy haza, a másik, aki már indult korábban, tíz körért jön, de végül 14-16 kört fut. A résztvevők folyamatosan próbálják túlszárnyalni magukat, és sokkal többet teljesítenek, mint amennyit először gondolnak.
„Nagy segítség, hogy a résztvevők húzzák, folyamatosan biztatják egymást. Nagy erőssége a versenynek, hogy a rajtnál minden órában együtt lehet elindulni. Nem kötelező továbbmenni, nincs megkötve a táv, és persze a legjobbak egymás ellen küzdenek, de egyébként mindenki saját magát próbálja legyőzni. Kicsit olyan, mint egyfajta megtisztulás, tulajdonképpen egy zarándoklat, ahol a versenyzőnek csak magával kell foglalkoznia. Idén Geszti Péter lett a második, akit nem is ismertünk korábbról, s az eredménye is mutatja, ha fejben összerakja magát az ember, akkor fantasztikus eredményt lehet elérni.”
Címlapfotó: H. Szabó Sándor/MTI
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
