Tekintsünk még vissza az előző esztendőre: milyen futóéve volt?
Nagyon jó, több pályacsúcsot is tudtam dönteni, élveztem a versenyzést – mondta Fazakas Bíborka. – Sajnos a főversenyemet, az UTMB TDS-t betegség miatt ki kellett hagynom, ám ezen kívül csak pozitív élményem volt. Talán kijelenthetem, hogy a futást illetően a legjobb éven vagyok túl.
Beszéljünk részletesen ezekről a pozitív élményekről: milyen versenyeken vett részt?
Az UTMB keretein belül rendezett Istria 100 nevű megmérettetéssel kezdtem, sokáig a negyedik helyen haladtam, ám nagy meglepetésemre meg tudtam előzni a harmadik helyen futó lányt. Nem akartam rizikózni, a harmadik hely megtartására koncentráltam, stabilan mentem előre. Kifejezetten elégedett vagyok ezzel a bronzéremmel, nehéz, de gyönyörű verseny volt. Az Ultra Trail Hungary-t pályacsúccsal nyertem meg, másfél órát vertem az előző rekordhoz. A gyomrom nem volt partnert, végig szenvedtem, hat-hét óra telt el, hogy nem ettem és nem ittam, az izmaim ezt érezték is. Éppen ezért, nem voltam benne biztos, hogy végig bírom, ám kilencven kilométer után már éreztem, hogy meglesz. Az Istenszéke Maratonon is pályacsúccsal győztem, végig az első helyen haladtam, talán jobbat is futhattam volna, nem éreztem teljesen komfortosan magam. A verseny után belázasodtam, beteg lettem, valószínűleg már futás közben lappangott bennem valami. A nyolcvannyolc kilométeres Bucovina Trail eléggé kalandosra sikeredett, már az elején beragadt a cipőm a sárba, később két méh megcsípett, és még agresszív kutyákkal is találkoztam… Nagy előnyöm volt az első helyen, de mégsem tudtam élvezni a futást, folyamatosan nézegettem hátrafelé. A Mures 24 nevű huszonnégyórás megmérettetésen csapatban vettünk részt, csak fiúk voltak rajtam kívül a miénkben, összesen hetven kilométert tettem meg, elsők lettünk. A Börzsöny Trail-t az első perctől kezdve élveztem, annak ellenére, hogy miután fennakadtam egy bokron, elszakadt a nadrágom. Sőt, az egyik frissítőpontot bekevertem az italomat, ám véletlenül abból a kulacsból mostam meg az arcom, így tiszta ragacs lett mindenem… Vicces volt, ráadásul el is tévedtem, de mondom, minden ellenére élveztem. Itt is összejött a pályacsúcs.
A rengeteg pályacsúcs mindenképpen hatalmas dolog és megsüvegelendő, ám ahogy már mondta, a főversenyét, az UTMB-t sajnos ki kellett hagynia…
A rajt előtt két-három órával minden kijött belőlem, sőt, akikkel együtt mentem, ők verseny közben jártak így, és kénytelenek voltak feladni. Valamit elkaphattunk, utólag jobb is, hogy nem rajtoltam el, és még előtte kibukott a dolog… Pedig hatalmas várakozássokkal utaztam a helyszínre, ez volt a főversenyem, ráadásul a formám is remekül alakult, benne volt a pakliban, hogy kiemelkedő eredményt érek el. Azonban nagyon gyorsan túl tudtam tenni magam ezen, vannak a futásnál jóval fontosabb dolgok is az életben.
Tekintsünk előre: milyen céljai vannak az új esztendőt tekintve?
Az UTMB TDS-en ott szeretnék lenni, illetve tervben van egy júniusi andorrai nyolcvan kilométeres verseny és a Bucovina Trail is. Az Ultra Trail Hungary ezúttal kimarad, túl közel van az andorrai eseményhez. Ezeken kívül még jöhet néhány verseny a képbe, majd kiderül, szeretnék valami újat is kipróbálni, ám egyelőre még kérdés, hogy mit hoz a jövő.
