Rendesen bekezdett, nagy tempót diktált az elején.
Pedig a pulzusom elég magas volt, ám ezt betudtam annak, hogy elizgultam az elejét – mondta a 34 éves Filep Ákos, aki ebben az évben a legjobb privát Ub-időt futotta. – A hagyományos Ub-n háromszázan vannak a rajtnál, szól a zene, hatalmas a hangulat, libabőrös az ember, már a kezdés előtt felfokozott állapotban vannak a versenyzők. Itt rajtam kívül a feleségem volt hajnalban a parkolóban, teljesen más volt.
A tavasszal egyéniben indult az Ultrabalatonon, míg most a privát Ub-t teljesítette.
A tavaszi Ultrabalatont gyakorlatilag végig gyomorproblémával küzdve teljesítettem, így valamelyest kaotikusan alakult. Rengetegszer álltam meg, s alig bírtam frissíteni, mivel nem bírta a gyomrom. Ahhoz képest most semmi probléma nem volt, sokkal simábban ment, jobb volt. Egy visszamondás miatt egy hónappal ezelőtt derült ki, hogy részt veszek a privát Ultrabalatonon, szóval gyakorlatilag egy hónapos felkészülésem volt. Megpróbáltam annyi idő alatt megfelelő formába jönni.
Mi volt a legnehezebb?
Mentálisan sokkal nehezebben éltem meg, mint a tavaszit. Itt nagyrészt egyedül voltam, míg ott végig kísértek. Most a frissítésre sokkal jobban tudtam figyelni, igaz, így is előfordult benne hiba. Százhatvan kilométernél kis híján kiürült a só a szervezetemből, kicsit megnyekkentem, ám észleltem a problémát, s helyrehoztam. A hajrá ismét rendben ment, visszatértem a hat harmincas tempóba, s szuper volt minden.
Kemény feladat a privát Ultrabalaton, nagyon kell figyelni, a lényeg, hogy nem szabad kibillenni.
A százhatvan kilométernél észlelt problémán kívül volt még hullámvölgye?
Nem nagyon. Száz kilométerig belőttem, hogy miképp szeretnék haladni, remekül is ment, ám amikor elértem a százashoz, tudatosult bennem, hogy még száztíz kilométer hátra van. Ekkor fejben kissé megbillentem, ám sikerült gyorsan túllendülnöm rajta. Érdekes, mert ekkor mentális, míg százhatvannál fizikai problémám volt. A lényeg, hogy mindkettőt leküzdöttem.
Szép dolog, hogy jótékony célt is támogatott a futásával.
A közösségi médiában találkoztam Fülöp Péter sajnálatos történetével, s úgy voltam vele, szeretnék segíteni neki. Személyesen nem ismerem, nem is beszéltem még vele, ám még ha csak amatőr sportoló is vagyok, úgy érzem, kötelességem ott segíteni, ahol tudok. Még nem tudom, mekkora összeg gyűlt össze a futásommal. Most csináltam ilyet először, de biztosan nem utoljára.
Milyen céljai vannak a következő esztendőre?
Két éve futok, edző nélkül készülök, még mondhatom, hogy új vagyok ebben a világban. Egyelőre nem tudom, hogy jövőre milyen versenyeken leszek ott, van néhány, amelyik tetszik. Ilyen az Ultra Lupa-tó vagy a Duplakanyar. Edzésen már futottam klasszikus maratoni távot, ám versenykörülmények között még nem. Ki tudja, előbb-utóbb erre is sor kerülhet.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
