Ahogyan arról a Csupasport is beszámolt, Lubics Szilvia szerencsés kimenetelű balesetet szenvedett a Szőlőskörön. A világ egyik legjobb ultrafutója az Ultrabalatonra készült, de egyelőre kérdéses, részt vehet-e a versenyen. A legfontosabb azonban, hogy a Balatonakalinál történt balesetet zúzódásokkal és kisebb fejsérüléssel megúszta.
Közösségi oldalán korábban röviden leírta, mi is történt valójában, de szeptember 7-én, kedd reggel a Rádió 1-en Balázsék műsorában részletesebben is mesélt a balesetről.
„Ebben a helyzetben csak rosszabbul járhattam volna, persze az lett volna a legjobb, ha meg sem történik, de így is csoda, hogy ilyen sérülésekkel megúsztam – mondta Lubics Szilvia. – Annyit észleltem, hogy futok, és kaptam egy nagy ütést hátulról. Azt nyilván felfogtam, hogy elütött valaki, de a következő emlék, hogy irdatlan nagyot csattan a fejem az aszfalton. Ilyenkor minden nagyon gyors, nem fogod fel, mi történik. Nem vesztettem el az eszméletem, arra emlékszem, hogy állnak körülöttem futók, és én azt bizonygatom, hogy semmi bajom nincs, menjenek, majd jön a mentő. A mögöttem futó elbeszéléséből tudom, hogy az autó jobb eleje kapta el a bal csípőmet, felkerültem a motorháztetőre, ott megfordultam, és úgy estem vissza. Az autós még továbbment, az előttem futó srác könyökét elvitte a visszapillantója, de ekkor már mindenki megijedt, és ugrált be a fűbe. Végül azután állt meg, hogy kerékpárosok álltak elé.”
A vétkes sofőr állítólag fel sem fogta, mi történt, és azt sem, hogy sokkal nagyobb is lehetett volna a baj.
„A hölgy olyan állapotban volt, hogy finoman szólva a világát nem tudta, nem vette észre, hogy elütött. Ugyanabban a mentőben utaztunk a veszprémi kórházba, nem volt nagy élmény. A mentőben sem kért elnézést, és a többiektől tudom, hogy az autóból is közönyösen szállt ki. Tényleg nem fogta fel, mit csinált. Borzasztóan lelassult, alkoholista nő, menni nem bírt. Furán beszélt, valami csúszásról beszélt. Jöttek rendőrök is, de nem tudom, mi történt pontosan, mert nem voltam abban az állapotban, hogy ezt kövessem. Rendőrök a kórházba is jöttek, biztos lesz belőle ügy, de ennek a folytatásáról még nem tudok semmit. Szerintem az elütéssel együtt kettőnk közül ő volt rosszabb állapotban. Nem ítélek el senkit, mert nem tudhatom, mi vezetett odáig, hogy ide jutott, de ha ez a helyzet, akkor ne üljön autóba.”
A népszerű ultrafutóval korábban nem történt hasonló, ezért egyelőre kérdéses, tudja-e vállalni az indulást az októberi Ultrabalatonon.
„Nagy szerencsém volt, hogy túloldalt is mentek futók, és az egyik hölgynek volt kerékpáros segítője, aki mentőtiszt. Ő jött oda, ami nagyon megnyugtató érzés volt. Úgy is elsülhetett volna, hogy az autós letarolja az egész sort. Ennél csak rosszabb lehetett volna. A verseny teljesen rendben volt, nem a rendezőkön múlt. Sokat futottam országúton, de korábban soha nem ütöttek el. Nyilván figyelek is, meg az ember úgy edz egyedül, hogy a forgalommal szemben fut. Jó lenne, ha mindig így lehetne, csak éppen nem ez a szabály. Ha már csoportot alkotsz, akkor menetirányban kell haladnod, de ez nem logikus. Az Ultrabalatonra készülök, meglátjuk, alkalmas leszek-e rá. A csípőm még fáj, de szerencsére nem a csont sérült meg.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
