Nem ezt beszélték meg. A friss magyar bajnok Jenkei Péter a győzelme után elmondta, úgy vágott neki a viadalnak, hogy a címvédő Csere Gáspárral megbeszélték, 69 perc körüli félmaratonival kezdik a megméretést, aztán…
„Ebben a tempóban is futottunk, és kicsit meglepő volt, hogy tizenhat-tizenhét kilométernél Gáspár elkezdett szakadozni, majd tizennyolc kilométernél végleg leszakad, aminek egyrészt örültem, másrészt nehézzé tette a dolgomat, mert több mint húsz kilométert kellett egyedül futni – mondta a 2:23:22-es idővel célba érő Jenkei Péter.
– Harminc kilométerig kényelmesen futottam, utána viszont nagy szenvedés volt, meg kellett küzdenem a sikerért, ami tovább fokozza az örömömet.
Kilométerről kilométerre vártam a táblákat, miközben próbáltam nem arra figyelni, hogy mennyi van még hátra, de ez befolyásolta az időeredményt. Jó lett volna 2:20 körül futni, de az egyedül futásnak és a melegnek is betudható, hogy nem sikerült. Igaz, egy országos bajnokságon úgyis a helyezés a legfontosabb.”
A Vasas futója hozzátette, Csere Gáspár megelőzése egyfajta rangot ad a sikerének, hiszen a címvédőről van szó, aki ráadásul olimpikon, illetve többszörös magyar bajnok. Érdekesség, tavaly is ők ketten végeztek az első két helyen, akkor azonban fordított sorrendben, s Jenkei ezüstérmes ideje két perccel volt jobb, mint a mostani győztes idő – bizonyítva, hogy az ob-n tényleg a helyezés a fontos.
„Tavaly harminchat kilométerig futottunk együtt, Gáspár akkor tudott ellépni. Ehhez képest is váratlan volt, hogy most jóval hamarabb szakadtunk szét – folytatta Jenkei Péter.
– Sokáig nem tudtam, mennyi az előnyöm, és szándékosan nem is akartam hátranézni, nem akartam ezzel törődni, csak a saját tempómban futottam. Az Árpád hídnál, a fordítónál láttam, hogy nem jön velem rögtön szembe, hanem pár száz méterrel hátrább van, a Margit hídnál. Harmincöt kilométernél pedig az ott szurkoló feleségemtől tudtam meg, hogy jó két perc az előnyöm.”
Jenkei Péter elmondta, azért is különleges a bajnoki cím, mert 4-5 éves kora óta sportol, korosztályos aranyai már vannak, a felnőttek között is gyűjtögette az érmeket (tavaly például négy ezüstöt), s most végre felállhatott a dobogó tetejére. Nem mellesleg az egyéni csúcsát is ebben az évben érte el, a tavasszal Hamburgban futott 2:17-es maratont, és úgy érzi, most sem volt sokkal gyengébb formában, de az említett nehezítő tényezők miatt lett nagyjából hat perccel gyengébb az idő.
„Ilyenkor általában pihenés következik, most azonban másként lesz, és – az olimpiai kvalifikációt szem előtt tartva – egy hónap múlva Frankfurtban futok még egy maratonit, ott az időre szeretnék fókuszálni – tette hozzá Jenkei Péter. – Korábban a szintidő számított, most a világranglista alapján lehet kvalifikálni, amelyen az adott futást pontozzák az időeredménytől, a helyezéstől és a verseny erősségétől függően, s két futás átlagával lehet kvótát szerezni. Igazságos a rendszer, viszont amíg Rióban százötvenöt résztvevő volt, addig Tokióban csak nyolcvan lesz, így kisebbfajta csodára van szükség ahhoz, hogy én vagy bárki más a magyarok közül ott lehessen az ötkarikás játékokon.”
(Nyitókép: maltai.hu / Kovács Bence)
