Hol van már a tavalyi hó, tehetnénk fel a költői kérdést a hat nagy maratoni verseny kapcsán is. A koronavírus-járvány természetesen a hosszútávfutók naptárát is átírta, a kiemelt fontosságú viadalok közül csak a tokióit sikerült megrendezni még március elsején – a férfiaknál az etióp Birhanu Legese megvédte címét, a nőknél új pályacsúccsal a kenyai-izraeli Lonah Chemtai Salpeter győzött. Hozzá kell tenni azonban, hogy a pandémia ezen a versenyen is nyomot hagyott, csak az elit atléták és a kerekesszékesek indulhattak, így 38 ezer induló helyet nagyjából 300 állhatott rajthoz…
Az eddigi egyetlen biztos „áldozatnak” a berlini maratoni tűnik, az egyik leggyorsabb pálya, az egyéni (és magasabb) csúcsra törők Kánaánja. A tavalyi futás emlékezetesre sikeredett, az etióp Kenenisa Bekele csupán két másodperccel maradt el a kenyai Eliud Kipchoge egy évvel korábban ugyanott felállított világrekordjától (a Kipchoge által tavaly Bécsben kis túlzással laboratóriumi körülmények között futott 1:59:40-es idő csodálatos teljesítmény, de nem hivatalos eredmény). A német fővárosban esedékes verseny szervezői április 21-én jelentették be, hogy eredeti, szeptember 27-i időpontjában nem rendezhető meg, miután a német kormányzat október 24-ig betiltott minden eseményt, amely ötezernél több résztvevővel zajlana.
A berlini maratoni szervezői két hete úgy nyilatkoztak, szükségük lenne még egy kis időre, hogy eldönthessék, a verseny megtartható-e még 2020-ban – erről június vége előtt nem várható döntés, de hiú ábrándokba senkit sem ringatnak…
A bostoni maratonit április 20-ról szeptember 14-re, a londonit április 26-ról október 4-re halasztották. Előbbihez kötődően viszonylag friss információ, hogy Martin Walsh polgármester szerint ezen a héten vagy a következőn eldől, megrendezhetik-e ősszel a patinás viadalt, merthogy törölni mégsem lehet a start előtt négy nappal. A versenyt egyébként 124 éves története során még sosem törölték.
London ügyében Hugh Brasher versenyszervező a múlt héten arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy nem tudják, a halasztott időpontban megrendezhető-e az esemény, s ha igen, milyen feltételekkel – a következő híradás június 21-én várható.
Csak mi tesszük hozzá, hogy nyilvánvalóan a maratoni futás is olyan tömegrendezvény, amelyre a világ minden pontjáról gyűlnének össze emberek, s jelenleg megjósolni sem lehet, néhány hónap múlva milyen utazási korlátozások lesznek érvényben, ahogy azt sem, mekkora veszélyt jelent majd a vírus újabb hullámának esetleges elterjedése kapcsán, ha mondjuk száz náció képviselői találkoznak. Könnyen elképzelhető, hogy regionálissá teszik a top maratonikat is, hogy megmenthessék őket.
Két amerikai verseny időpontjához, a chicagóihoz és a New York-ihoz még nem nyúltak hozzá, de az október 11-re kiírt chicagói maratoni esetében a szervezők nevezési díjjal kapcsolatos terve verte ki a biztosítékot.
Aki ugyanis a járvány miatt nem szeretne elindulni, mert aggódik az egészségéért, nem kap visszatérítést, viszont a jelentkezését átrakathatja a 2021-es versenyre. Egyébként Tokiónál is felvetődött hasonló probléma, mivel az amatőröket nem engedték rajthoz állni, a nevezésük automatikusan érvényes lesz ugyan 2021-re, de a kínai versenyzőket leszámítva a díjat ismét be kell fizetniük.
A végére maradt a világ legnagyobb maratonija, a New York-i, amely egyelőre szintén őrzi eredeti, november 1-jei dátumát. Bill de Blasio polgármester és a város utcai futóinak egyesülete tárgyal, hogyan lehetne az egészséget szem előtt tartva biztonságosan lebonyolítani a rendezvényt.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!