Elérkezett az az időszak, amikor munka után, délután vagy kora este elindulunk futni, hamar ránk sötétedik. Ez önmagába véve nem baj, lévén nagyon hangulatosak tudnak lenni az esti futások, amikor csak a messzi fények világítanak, és szinte egymagunk lehetünk. Van azonban néhány fontos dolog, amire nem árt odafigyelni.
Azon kívül, hogy ilyenkor alap a fejlámpa vagy testlámpa, az öltözködésnél is egyértelműnek kell lennie, hogy olyan sportruházatot választunk, amin van fényvisszaverő csík, lehetőleg az alsó és felső öltözéken is. Akár fényvisszaverő pántot, mellényt is viselhetünk, hogy láthatóak legyünk többek közt az autósok számára.
Sokan mondják, hogy köszönik, lámpa nélkül is látnak a szürkületben, meg amúgy is van világítás ott, ahol edzenek, de igazából a fényre nemcsak azért van szükség, hogy mi lássuk az utat, hanem hogy minket is lássanak.
Engem például a zebrához érve mindig átengednek az autósok, ha látják, hogy világítok, nem úgy, mint amikor gyalogosan sétálok haza este hétköznapi öltözékben.
Célszerű ilyenkor forgalmasabb helyet vagy közparkot választani a futásunkhoz. Egyrészt biztonságosabb, ha ilyenkor vannak a közelben mások is, illetve a forgalmasabb helyen lévő parkok, nagyobb utak jobban ki vannak világítva. Lehet, hogy unalmas ugyanazt a pár száz vagy néhány kilométeres kört róni, de esti edzésnél nem kell másik városba elfutni. Figyeljünk a sétálókra, mert előfordul, hogy csak az utolsó pillanatban tűnik fel előttünk egy szürke alak. (Egyébként nekem megfordult a fejemben ilyen szituációkban, hogy a parkban sétálóknak is „kötelezővé” tenném a világító felszerelést, hiszen már előfordult, hogy majdnem nekifutottam egy utolsó pillanatban feltűnő, nem túl jól látható, andalgó párnak.)
A legjobb a megszokott útvonalat választani, amin már csukott szemmel is végig tud menni az ember, így nem fog semmi bucka vagy padka kellemetlenséget okozni a nehezebb látási viszonyok közt sem.
Ha megoldható, ne egyedül menjünk, keressünk futótársat, álljunk össze ketten vagy akár többen, napközben elfoglaltak vagy kisgyerekes anyukák egy kis esti sportolásra, levezetésre.
Főleg, ha nem túl biztonságos környéken lakunk, vagy nem szeretnénk sötétben egymagunkban bóklászni. Sőt, akár mi magunk is szervezhetünk esti közösségi sportolást a környékünkön.
Nem éppen a sötétre vonatkozik, hanem a késői időpontra, hogy bármikor is érünk haza, legyen meg ugyanúgy az esti rutin, mert ha túl fel van pörögve az ember, nem „vezet le”, nehezen tud elaludni. Nem csupán a nyújtásra gondolok, amit a rutinos futó minden edzés után automatikusan megtesz, hanem olyan szokásos kis teendőkre, mint könnyű vacsora, olvasgatás, beszélgetés a párunkkal vagy a gyerekekkel (ha még ébren vannak). Velem előfordult, hogy éjszakai futóverseny után éppen azért nem tudtam elaludni, mert szinte rögtön bedőltem az ágyba, hogy késő van, aztán forgolódtam reggelig, mert nem történt meg az esti levezetés.
A sötéttel nem csupán este kell számolnunk, hanem abban az esetben is, ha kora reggeli futók vagyunk, lévén az őszi-téli időszakban még ilyenkor is koromsötét tud lenni. Akkor is hasonló felszereléssel keljünk útra, bár egy idő után, ahogyan világosodik, lekapcsolhatjuk a lámpánkat. Ha szerencsénk van, mert derült az idő, még azt is megcsodálhatjuk, ahogyan felkel a nap.
Ha a munka és család mellett csak sötétedéskor tudunk futni menni, akkor se hagyjuk ki ezeket az edzéseket, picit más, de jó lesz hasznos mozgással zárni a napot.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
