Eddig sem volt könnyű olimpiai kvalifikációs szintet teljesíteni atlétikában, és most még jobban bekeményített a nemzetközi szövetség: Párizsba tényleg csak a legjobbak juthatnak el szintidővel, a többiek pedig a világranglistás helyezésükben bízhatnak. Már a 2023-as budapesti világbajnokságon is hasonló lesz a helyzet, hiszen a World Athletics (WA) célja az, hogy az indulók fele érkezzen szintidővel, a másik fele pedig világranglistás helyről – az egyik versenyszámban azonban ennél is szigorúbb a követelmény, és ez nem más, mint a maratonfutás.
Már a tokiói olimpián is az volt a terv, hogy a férfi- és a női versenyben is 80-80 sportoló rajtolhasson, ám a szupercipők és a koronavírus miatt meghosszabbított kvalifikációs időszak miatt végül 106 férfi és 88 hölgy indult.
Ez pedig sok, mondja a szövetség, ezért a maratoni futásban még a budapesti vb-hez képest is jelentősen tovább faragott az eleve brutális szintidőből.
Néhány példa: férfi 100 méteren Tokióban még 10.05 volt a kvalifikációs idő, Budapesten és Párizsban már 10.00 lesz. Férfi 800 méteren az 1.45.20 után 2023-tól 1.44.70 lehet a cél, 10 000 méteren pedig a 27 perc 28 másodperc (Tokió) előbb 27.10-re (Budapest), majd 27.00-ra (Párizs) módosul. Az igazán durva azonban a férfimaraton, a tokiói 2:11:30 után Budapesten 2:09:40 kell a kvalifikációhoz, Párizsban viszont már 2:08:10!
Eliud Kipchoge az idei berlini versenyen saját világcsúcsát faragta le
Hasonló a helyzet a nőknél, a tavalyi 2:29:30-as maratoni szintidő a vb-re 2 óra 28 percre, a 2024-es olimpiára 2:26:50-re módosul.
Kvalifikációt lehet szerezni azzal is, ha 2022 ősze és 2024 április vége között valaki az első öt között végez egy Platinum Label-maratonon, amelyek jövőre a következők lesznek: Hsziamen, Oszaka (csak nők), Tokió, Nagoja (csak nők), Szöul, Boston, London, Sydney, Berlin, Chicago, Amszterdam, New York, Sanghaj, Valencia.
Hogy magyar szempontból ez mit jelent? Nem sok jót. A budapesti világbajnokságon természetesen lesznek magyar indulók, de hogy valaki az olimpiára is kvalifikálja magát, szinte lehetetlen küldetés.
A magyar maratoni rekord 2:12:10, Szűcs Csaba még 1993-ban futotta, a hölgyeknél pedig 2:28:50 1996-ból, Földingné Nagy Judit jóvoltából.
Szemerei Levente nyerte meg a 2022-es budapesti versenyt, élete első maratonját futotta, később Valenciában javított az idején
Emlékezhetünk, a legutóbbi olimpián már nem volt magyar maratonista. Az idén Csere Gáspár Münchenben 2:18:35 órát futott, Szemerei Levente pedig Valenciában 2:17:17-et. Szemerei ebben az évben lépett a maratonfutók közé, nagy álma, hogy megdöntse a magyar csúcsot. Hölgyfronton még nehezebb a helyzet, a hazai atlétikai szövetség listája szerint 2022-ben mindössze két versenyző tudott három órán belüli maratont futni; Szabó Nóra 2 óra 30, Erdélyi Zsófia 2 óra 40 alá jutna.
Nálunk patinásabb sportnemzetek is aggódhatnak, például az Egyesült Államok: ha összeadjuk, hány amerikai férfi futott 2022-ben 2:08:10 alatt, továbbá hány amerikai férfi végzett az idei Platinum Label-versenyeken az első öt között, akkor az eredmény egészen pontosan – nulla.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
