Az év utolsó blogszemléjében nem terveztem évértékelőt írni, de 2021 mégsem múlhat el némi összegzés nélkül. Sajnos az évem futás szempontjából nem volt sikeres. A cél a szinten tartás lett volna, de még ezt sem tudtam abszolválni. Öt év után kihagytam az Ultrabalatont, és a másik kedvencem, a NightRun is nélkülem rajtolt el. Hogy miért alakult így? Szinte már hozzászoktam, hogy amint beállok a heti elvárt edzésmennyiségre, elkezdem élvezni a mozgást, mindig történik valami, ami miatt kényszerpihenő következik – úgyhogy azt, hogy most megint nem futhatok, sztoikus nyugalommal fogadtam.
Pedig néhány nap szabadságot is kivettem, a TRX-edzőm elutazott, magától értetődő lenne, hogy minél gyakrabban fussak.
Azonban három hete allergiás, viszkető pöttyökkel küzdök, és elég gyötrő napokon vagyok túl. Ha karácsony előtt nem jutottam volna el bőrgyógyászhoz, valószínűleg a tüdőmig szétvakarom a mellkasom az ünnepek alatt. Abban egyértelműen hibás vagyok, hogy amikor megjelentek a pöttyök, összekevertem a nyáron időnként izzadtság hatására előbukkanó kiütésekkel, ami néhány hintőporozás után eltűnt. Két hetet elvacakoltam azzal, hogy mindent rákentem, amit találtam otthon, aztán az allergia megunta az amatőr kezelést, és két lábbal rúgta be az ajtót – gyakorlatilag aludni sem tudtam a kínzó viszketéstől. Az okokat folyamatosan keresve azt gondolom, hogy egy teljesen új krémcsalád kipróbálása lehetett a bűnös, természetesen mindet kidobtam, és talán már elindult a gyógyulási folyamat.
Az már csak hab a tortán, hogy befizettem magam egy instant futásra, hogy felpörgessem a motivációm, a távot ugyanis január 9-ig kell teljesítenem – nyilván meglesz, na de ennyi kihagyás után sokat nem várok magamtól.
A motivációm pedig visszatért, hiszen van hova fejlődni – megint.
Összefoglalva a sportévemet: 2021 leginkább az elfogadást jelentette. Megtanultam alkalmazkodni a változásokhoz, legyen szó a koromról, körülményekről, betegségről és az ilyen-olyan ok miatti leállásokról. Már nem hisztizem ezen, van, amit nem lehet befolyásolni, ilyenkor csak azt mondom, oké, akkor innen megyünk tovább. A legfontosabb továbbra is, hogy amennyit tudok, sportoljak, és mindig kihozzam az adott helyzetből a lehető legtöbbet.
Nagyon remélem, hogy január elsején már újra futhatok, mert akkor a mondás szerint egész évben ezt csinálom. Az pedig több mint szuper lenne.
Ezúton szeretném megköszönni a rengeteg bejegyzést, amit megosztottatok velünk, reméljük, 2022 is bővelkedik posztokban és írásokban! Mindenkinek sportban gazdag nagyon boldog új évet kívánok!
IRUNMOM (Facebook)
Túróczi Réka videóbejegyzésében a hideg időben szükséges bemelegítőrutinját mutatja be. A gyakorlatok elvégzése nagyjából hat-hét percet jelent futás előtt, azonban maga a videó gyorsított felvételének megnézése mindösszesen másfél percet vesz igénybe, és szuper gyakorlatokat tanulhatunk belőle.
21097KK.WORDPRESS.COM
Koffein kapitány évértékelő bejegyzésében rávilágít az elmúlt egy(-két) év futással kapcsolatos nehézségeire, amelynek eredője a térdízület-problémája. Gyakorlatilag a fellelhető összes gyógymódot kipróbálta már, és folyamatosan keresi a javulást segítő további módszereket, mert nagyon szeretne visszatérni a hosszabb távokhoz. Remélhetőleg hamarosan beérik ennek a rengeteg munkának a gyümölcse.
SZUFLAVEDER.HU
A szerző tavaly vágott bele a Kéktúra 1160 kilométeres távjának szakaszonkénti teljesítésébe, s 126 kilométert sikerült megtennie. Idén egyedül folytatta tovább, a tervezett 156 kilométeres táv teljesítéséhez a bemelegítésnek szánt szakaszt járta be, erről olvashatjuk a beszámolóját is. Természetesen a négy napra tervezett 156 kilométeres teljesítésről is várjuk a bejegyzést!
MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND?
Megfogadom, hogy…
Az új év a fogadalmak ideje, sokan ilyenkor döntik el, hogy életmódot váltanak, sportolni kezdenek vagy egyszerűen csak többet edzenek majd. Ez dicséretes, de legtöbbször nem hosszú életű a lelkesedés. Fogadkozás helyett érdemes reális célokat kitűzni, kisebb lépésekben haladni a változás felé, azokat könnyebb betartani, megvalósítani. Az is fontos, hogy gondoljuk át, mennyire tudjuk beilleszteni az életünkbe a feladatot, egyáltalán adva van-e a lehetősége az előbb már említett életmódváltásnak. Olyan tevékenységbe érdemes belevágni, amely örömöt jelent majd a hétköznapok sodrásában is, közösségformáló ereje van, mert így könnyebb megtartani a motivációt hosszú távon is.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
