2017, 2018 és 2022 után idén negyedik alkalommal vett részt a Piros 85-ön, és most érte el a legjobb eredményt, aranyérmet szerzett.
Valóban, negyedik alkalommal indultam a versenyen, és nagy örömömre sikerült győznöm – mondta az Erdélyben élő Csáki Károly, aki 9:09:34-es idővel nyert a férfiak között a Piros 85-ön. –
Az volt a célom, hogy kilenc órán belül teljesítsem a távot, ám nem vagyok csalódott, hogy ettől elmaradtam, megfelelően kárpótolt érte a győzelem.
Nem gondoltam, hogy lehet esélyem az aranyéremre, mert láttam a rajtlistát, és konstatáltam, hogy rengeteg kiváló futó szerepel rajta. Ám valamiért sokan nem jöttek el, és én éltem a lehetőséggel. Mondanom sem kell, nagyon örülök a győzelemnek, sokat jelent nekem.
Milyen volt a futás? Voltak hullámvölgyei?
Szeptember elején volt egy térdsérülésem, ami miatt három hétig nem tudtam normálisan edzeni, csak októberben tudtam ismét teljes értékű edzésmunkát végezni. A Piros 85-ön harminc kilométernél úgy éreztem, hogy kiújult a sérülésem, de szerencsére gyorsan elmúlt a fájdalom, és később semmi problémám sem volt. Erős terv és tempó alapján mentem, nem kerültem hullámvölgybe, nem küzdöttem nehézségekkel, minden úgy ment, ahogy elterveztem. A frissítést magamnak oldottam meg, vittem magammal a cuccokat. Ahogy mindig, úgy most is kiváló volt a szervezés, csodálatos helyeken futottunk, remek volt a pálya. Nagyon élveztem a versenyt.
Milyen volt az éve? Ez a győzelem a legjobb eredménye?
Egyértelműen ez a győzelem a csúcs, a hab a tortán. S hogy mit emelnék még ki? Két eseményt is. Ebben az évben a korosztályomban már végeztem a második helyen egy terepmaratoni versenyen, illetve második lettem egy másik erdélyi terepmaratonon. Ez a két esemény, valamint a Piros 85-győzelem mindenképpen kiemelkedik ebben az évben.
Kanyarodjunk vissza egy kicsit a múltba. Hogyan került az ultrafutásba?
Rögös volt az út az ultrába, de megérte végigmenni rajta. Tíz éve készültem az Ultrabalatonra, jól is ment a felkészülés, de sajnos a verseny nem sikerült. Először nagyon csalódott voltam, de a következő alkalommal, egy erdélyi teljesítménytúrán ismét megjött a kedvem.
Sokan gyalog tették meg a távot, de néhányan lefutottuk a nyolcvan kilométert. Nagyon élveztem, kellett ez a teljesítés, hogy túllépjek az Ultrabalaton okozta csalódottságon. Elindultam az úton, szépen, fokozatosan lépkedtem előre, azóta már sok ultraversenyt teljesítettem. Egyéniben még nem, de párosban már teljesítettem az Ultrabalatont.
Lassan itt az év vége, így aktuális a kérdés: milyen céljai vannak a következő futóidényre?
A Dolomitokban rendezett Lavaredo Ultra Trail százhúsz kilométeres távján biztosan ott leszek, illetve szeretnék bejutni az UTMB-re is. Egyszer már teljesítettem a teljes, százhetvenegy kilométeres távot, és már idén is szerettem volna visszatérni, de sajnos nem sorsoltak ki. Remélem, jövőre több szerencsém lesz, és ott lehetek ezen a híres versenyen. Egyelőre ez a két célom van, a többi még a jövő zenéje, ám az biztos, hogy jó néhány versenyen részt fogok venni.
