Manapság mindenki okoseszközökkel, kütyükkel edz. Minek köszönhető ez a tendencia?
Az elmúlt évtizedekben hatalmas technológiai fejlődés történt a sport világában – válaszolta a Csupasport érdeklődésére Őry István futóedző, a Futólépés alapítója. – Bár már húsz éve is léteztek pulzusmérők, ma már olyan eszközök is elérhetőek, amelyek futásdinamikai adatokat, lépésszámot, wattot vagy akár HRV-t (szívfrekvencia-variabilitás) is képesek mérni. Ezek az adatok önmagukban nem sokat érnek, de ha valaki rendszerezni tudja őket, akkor nagyon hasznos információkat tud kinyerni belőlük, amelyek segíthetnek a teljesítmény optimalizálásában és a sérülések megelőzésében. Az amatőr és az élsportolók számára egyaránt fontos, hogy az edzéseken megfelelően tudják adagolni a terhelést.
Milyen órára van szüksége az amatőr, illetve a profi sportolóknak?
Az amatőr sportolók számára a rendszeres edzések elkezdésekor gyakran elegendő egy alapfunkciókkal rendelkező futóóra, okosóra vagy egy egyszerű mobilapplikáció, mint például a Strava vagy a Nike Run Club. Ezek segítségével mérhető a távolság, a tempó és egy pulzusmérő mellkaspánt beszerzésével a pulzus is, ami az edzésterhelés méréséhez már jó kiindulópont lehet. A profi sportolók vagy a haladóbb szinten lévő hobbifutók azonban olyan eszközöket használnak, amelyek sokkal részletesebb adatokat szolgáltatnak, például futásdinamikai adatokat, vagy az edzés során leadott watt-teljesítményt.
Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy a sportoló és az edző finomhangolja az edzéstervet, ami a versenyzők számára kulcsfontosságú.
Fotók: Futólépés
Mi a véleménye az AI-alapú edzéstervekről, amelyeket ezek az okoseszközök kínálnak?
Jelenleg nagyjából olyanok, mint a régi sablon edzéstervek, amelyeket PDF-formátumban lehetett letölteni az internetről, persze ezek már fejlettebb megoldások. Az eszközök által használt algoritmusok próbálják kitalálni, milyen jellegű edzést és milyen intenzitással kellene végezni, de nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket és az aktuális – akár pszichés, mentális – állapotot. Vagyis egy AI-alapú edzésterv problémássá válhat, ha a futó két hétig nem tudja követni a tervet, mert például megbetegszik vagy sérülést szenved, hiszen az algoritmus nem tud dinamikusan alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, így könnyen lehet, hogy az edzésterv már nem megfelelő. Bár a mesterséges intelligencia előnye, hogy egyre több adatot tud feldolgozni, de még mindig messze van attól, hogy valóban személyre szabott edzésterveket kínáljon, és hiányzik belőle az edzői szakmai egyik legfontosabb összetevője, a pedagógia.
Mi a helyzet a megbízhatósággal?
Mint minden technológiai eszköznél, természetesen ebben az esetben is előfordulhatnak problémák. Volt már olyan sportolóm, aki korábban egy adott okosóra edzéstervét követte, és az első maratonján hatalmas csalódás érte, mert az óra által javasolt terv nem volt megfelelő számára.
Az ilyen kudarcok elkerülhetők lennének, ha a sportolók jobban figyelnének a saját testük jelzéseire, energiát fordítanának a futással kapcsolatos önfejlesztésre, és szükség esetén konzultálnának szakemberrel.
Tehát egyelőre elképzelhetetlen, hogy az okosórák teljes mértékben helyettesítsék a futóedzőket.
Fontos leszögezni, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, és a mesterséges intelligencia egyre jobban kezeli az olyan változókat, mint például egy-két hetes kihagyás vagy egy nem megfelelően végrehajtott edzés. Azonban még mindig van egy nagy különbség az AI által generált edzéstervek és a hús-vér edzők által készített tervek között. Az edző képes figyelembe venni az egyéni tényezőket, mint például a sportoló mentális állapotát, munkahelyi stresszét, vagy éppen azt, hogy csak rossz napja volt, és emiatt nem sikerült az edzés. Az AI számára ezek a szubjektív tényezők még mindig nehezen kezelhetők, de idővel ez is változhat.
Kapcsolódó cikk:
