Vannak azok a napok, amikor inkább elásnád magad élve, mintsem kimenj futni.
Ismerem az érzést.
Nálam cirka hat éve tart, és még nincs vége. Márpedig nulla lelkesedéssel kimenni edzeni annyira nem „fajin” dolog, és ha ez már huzamosabb ideje megy, drasztikusabb motivációra van szükség annál, mint flow, erdőillat, madárcsicsergés.
1. Hívd meg anyósod…
…vagy bármilyen irritáló személyt, akiről vágod, hogy természetesen mindent jobban tud mindenkinél és mindennél, a fejedhez vágja, hogy trehány vagy, nem mosogatsz, ha igen, akkor rosszul, a gyerek cipőjének színe nem passzol a pólóhoz, és milyen ótvar minőségű kaját adsz a macskának, amúgy is vedlik, biztos depressziós miattad. Ilyen esetben már nem tragikusnak, hanem megváltásnak tűnik az a négy óra előírt síkfutás, és ha lehet, még rápakolsz úgy másfél órát, addigra csak távozik az illető. Ami valószínű esélytelen, így még el lehet héderezni egy órácskát a sarki kricsmiben.
2. Fesztiválozz!
Lehetőleg sátrazva, jó messze. Okés, még fiatalon buli atom részegen, alvás nélkül végigpörögni egy hetet akármilyen no name együttesre, de már így, érett felnőttként, amikor hetente csak háromszor mosol ki egy százas papírzsepit véletlen a ruháiddal, már annyira nem fless. És mikor zsinórban a negyedik részeg pasas hány bele ordítva a sátradba, jön a pont, hogy innen menekülni kell, de azonnal.
Mivel a semmi közepén vagy, erőnléti edzéssel is megtoldhatod a futást, hisz az egész portékádat a hátadon cipelve kell megtenned azt a harminc-negyven kilométert a legközelebbi zsákfalu vasútállomásáig, ahol szerencsés esetben hetente jár egy-két vonat is.
3. Menj el elvetemült csajos partira
Sosem lennél képes ilyesmire. Nem fested a körmöd, mert rágod, a lábujjadon meg amúgy sincs, mert a múltkori terepultrán elhagytad, pasitémához nem szólsz hozzá, hisz a kandúrodat is már ivartalaníttattad tíz éve, meg igazából gőzöd sincs miről van szó, mert olyan személyekről folyik a társalgás, akiket baromira nem ismersz, de az elhangzottak alapján nem is akarsz. De azért álld a kínokat legalább egy óráig, hogy a csontodig hatoljon a szenvedés, majd az ötödik nyugtató Aperol lehúzása után sprintelj haza. A villamosok zakatolása, a sofőrök anyázása még sosem volt olyan éterien csilingelő, mint most.
4. Menj el elvetemült pasis partira
Amikor a haver kivágja az ajtót, és csak konyhai kötény van rajta meztelen nővel, és mondja, áááá, Misikém, neked is van ám egy kis kolbika a szádba hátul, hahaaa, érzed, nem véletlen jöttél cicanadrágban. Aztán amikor a grillrácsra véletlenül rárepül a rózsaszín guminő, és lángra kap, miközben a Dezső azzal szórakozik, hogy dildót dobál a kutyának, hogy hozza vissza, tudod, csak egy megoldás marad. Inni. És futni.
Kifogás lehet bármi, nyitva hagytad a gázcsapot, s hát érdekelt mindig is a pirotechnika, de nem most pénteken szeretnéd ezt letesztelni egy lakótelepi gázrobbanással prezentálva.
Így fogod magad, veszel egy bazi nagy levegőt, majd hazafutsz, és egy bödön puncsos jégkrém mellett megnézed a Grace Klinikát, amelyet persze sosem vallanál be, csak a pornót meg a Csernobilt, mert megfelelési kényszered van.
5. Unatkozz, de nagyon
Értem én, hogy szép meg minden, de szerintem nincs pusztulat unalmasabb dolog a tengerpartnál vagy akármilyen víz partjánál.
A strandról ne is beszéljünk, emberfeletti önuralomra utal, hogy nem kezd az ember tömegmészárlásba, amikor már a huszadik kölök rúg bele, kábé ennyi pasas önti rá a sörét, és dögvészként söpör végig a területen a hekkszag.
Ezt nemhogy egy hétig, de egy óráig is idegtépő elviselni, mindemellett mit tudsz csinálni. Úszni, mondjuk, nem rossz dolog, de a só csípi a szemed, mindenki beleereszti a sárgát, és még a halak is ott bagzanak. Marad a kád. Majd a cicanadrág, futócipő, és mivel ott, a stégen, a kajáldában üzemel az az igencsak szexuális pisztrángos fickó/csaj/egyéb, így naponta ötvenszer is megragadhatod az alkalmat, hogy virítsd előtte a beach bodydat.
