A nevét sokan 2019-ben ismerhették meg, mégpedig a Spartathlon-győztes és a huszonnégy órás vb-n második Bódis Tamás révén. Ugyanakkor a Sashegyi Gepárdok edzőjeként is aktív versenyző, mégpedig szép eredményekkel, a kérdés tehát a következő: mire a legbüszkébb, s miben sikeres igazán?
Nyilván az ember arra a legbüszkébb, amikor meghaladja önmagát, amikor olyasmit visz véghez, amire nem is gondolt.
Nos, számomra ilyen volt az őszi Berlin Marathon, a két óra huszonnyolc perces teljesítés, ami itthon elég jó maratoni időnek számít. Érdekes, hogy azokon a versenyeken, amelyeken jó helyezést érek el, általában nem kiemelkedő az időm, de ahol nagyon jó időt futok, ott valahogy a helyezések nem jönnek úgy.
Tehát manapság is a versenyzői énje az erősebb. Milyen céljai vannak az új évben?
Indulok a száz kilométeres országos bajnokságon, ugyanezen a távon szeretnék kijutni a világbajnokságra, és lehetőleg 6:30 óra körül lenne jó futni, amivel már elég jó helyezést el lehet csípni.
Maratoni, félmaratoni – száz kilométer: Szabó Gábornak ultratávon is vannak tervei 2020-ra
Ezen kívül, mivel közel kerültem a maratoni legjobbamhoz, késő ősszel megjavítanám a maratoni eredményemet, amely jelenleg két óra huszonhat perc – ambiciózus tervek.
A futás szerelmeseként, hogyan kötött ki az edzősködésnél?
A kettő nem zárja ki egymást, ráadásul nálam nem újkeletű „mánia” az edzősködés, ugyanis kettőezerötben vágtam bele, ha akkoriban még kissé amatőr módon is, majd rövid ideig az egyik budai Nike Futóklub edzője lehettem. A kezdeményezés nem tartott sokáig, de a csapat együtt maradt, és így a saját szakmai utamat is folytathattam tovább, s a versenyzéstől sem szakadtam el.
A Sashegyi Gepárdok klubnév futóberkekben igencsak jól cseng: mekkora kihívás a társaság sok eredményes, kiemelkedő futójának szakmai munkáját irányítani?
Nagyszerű, mert jó érzés jó sportolók között lenni.
Többségében hobbifutókkal dolgozhatok, az általános módszerekkel szemben nálunk az a különbség, hogy a heti két-három közös edzésen a csapat tagjai egymást erősítik, így a motivációjuk is erősebb, ezáltal a munka is hatékonyabb.
Mindez sokkal gyorsabb fejlődést eredményez az egyedül, magányosan készülő futókhoz képest.
A futók közül Bódis Tamás tavaly hatalmas sikereket ért el, lehet már tudni valamit az idei kihívásokról?
Tomi is indul a száz kilométeres országos bajnokságon, s valószínűleg a világbajnokságon is, utána természetesen a Spartathlon, a görögországi ultraverseny fix program, ahogyan májusban az Ultrabalaton is.
Gondolkodtunk rövidebb távokon is, félmaratoni és maratoni versenyt is javasoltam neki, mert ezeken a távokon is sikeres lehetne, sőt talán eredményesebb is, mint az extrém hosszú távokon, hiszen az edzésmunkája lényegében kibővített maratoni felkészülés.
A Spartathlon-győztes milyen tanítvány?
Konok, önfejű, magának való. Csakhogy ez mind-mind fontos tulajdonság ahhoz, hogy valaki jó ultrás legyen. Nyilván a pozitív és negatív tulajdonságok együtt adják ki az ember személyiségét. Tamásnak sokszor a negatív tulajdonságok is előnyére válnak. Nála talán a hévvel van gond, nagyon akar, borzasztóan erős motiváció van benne, hogy egyre jobb és jobb legyen. Mindez néha odáig vezet, hogy túl erősen akarja megcsinálni a kiírt edzést. Egyébként kiváló sportoló, fegyelmezett, motivált, csak a legjobbakat tudom róla mondani.
Egyre több ember fut, és egyre többen futnak maratoni vagy hosszabb távokat is; mit gondol, mennyire jó irány ez?
Véleményem szerint ez nem annyira jó, sőt, inkább probléma.
A legtöbb embernek sokkal rövidebb távokban kellene gondolkodni, mert nagyon sokan nem tudják sem mennyiségben, sem minőségben elvégezni az ehhez szükséges edzésmunkát.
Természetesen a futás, a táv mindenkinek a saját döntése, de azoknak a sportolóknak, akikkel együtt dolgozom, mindig elmondom őszintén, ha egy táv nem való nekik, vagy túlzottak a saját magukkal szemben támasztott elvárásaik.
Napjainkban a pulzuskontroll az egyik legnépszerűbb edzésmódszer. Mi a véleménye erről?
Szabó Gábor edzőként nem csak a manapság divatos pulzuskontrollos módszerben hisz
Mi is szoktuk használni, alapvetően jó a módszer, de nem hosszú távon. Szerintem a pulzuskontroll az aerob alap felépítéséhez ad segítséget, de a továbblépést már akadályozhatja, ha túl sokáig, túl mereven használja valaki. Szóval, ez a szakmai módszer sem fehér vagy fekete, egyénfüggő, kinek milyen edzéstervezés az ideális. Alapozáshoz megfelelő, de ott sem ez az egyetlen hatékony út.
Terep vagy aszfalt?
Terepen jobban szeretek futni, de aszfalton eredményesebb vagyok, szóval erre sem mondok A-t vagy B-t, mindkettőnek megvan a maga varázsa.
A Sashegyi Gepárdok csapata rendszeresen indul az Ultrabalatonon. Idén is így lesz?
Igen, minden évben ott vagyok, vagyunk az UB-n, sokszor sikerült is valamelyik kategóriát megnyernie a csapatnak, idén is ez a cél.
Kik csatlakozhatnak a Gepárdokhoz?
Bárki, aki elbírja a csapat könnyű futóiramát, ami öt perc körüli tempót jelent, ha valaki képes ezt tartani az átlagos edzéseken, akkor bátran csatlakozhat.
Mi a leghasznosabb tanács, amit a kezdő futók megfogadhatnak?
A fokozatosság elvét tartsák be.
Egyre jobban bejön a terepmaratoni
Szabó Gábor huszonöt esztendővel ezelőtt kezdett el futni, s nemcsak kiváló edző, hanem jó eredményeket produkáló versenyző is: tíz kilométeren 31:36 perc, félmaratonin 1:09:26, maratonin pedig 2:26:27 óra a legjobb ideje.
„Régebben inkább félmaratonikat futottam, valamint a rövidebb távokat, most már inkább a maratoni a fő csapásirány. Terepen is a maratoni táv környékén tudom a legjobb formámat hozni, és amire büszke is vagyok, hogy terepmaratoni országos bajnokságot többször nyertem.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
