Nagyszerű futással második lett a Fedrid Császta Trail 28.6 kilométeres távján a nők között. Elégedett az eredménnyel?
A célom az volt, hogy a lehető legtöbbet adjam ki magamból, konkrét helyezést nem tűztem ki magam elé – mondta Borza Helga, aki 02:29:23-mas idővel második lett a Fedrid Császta Trail 28.6 kilométeres távján a nők között. – Azért sem, mert a többi két Salomon Golden Ticket Series versenyen nem tudok részt venni a Spartan megmérettetéseim miatt. Ez már a negyedik Császta Trailem volt, szeretem ezt az eseményt, általában meg lehet itt találni engem. Azt tudtam, hogy ezúttal is lesznek erős futók, hiszen aki megnyerni a magyar Salomon Golden Tickets Series-t, mehet a nemzetközi megmérettetésre. Szóval, mindenképpen oda szerettem volna tenni magam, bár hat nappal előtte ott voltam a hegyifutó országos bajnokságon, így kissé tartottam tőle, hogy nincs-e túl közel egymáshoz a két verseny. Szerencsére sikerült mindkettőn jól szerepelnem.
Fotó: Edelényi Futók Egyesülete
Kezdjük a Császta Traillel: milyen volt a futás?
Azt tudtam, hogy Juhász Nóra jobb futó nálam, és a rajt után durva tempót diktál, de mellé szegődtem. Húsz kilométerig vele mentem, majd jött egy emelkedő, ahol lemaradtam, majd a huszonkét kilométernél lévő frissítőpontnál már nem láttam. Annak örültem, hogy a táv két harmadáig Nórival mentem, jókat beszélgettünk, gyorsabban ment az idő. Az pedig külön boldogság, hogy sokáig tudtam tartani a tempóját, és végül nem is lett nagy hátrányom a végére, három perccel előzött meg.
A pálya ismét jól futhatónak bizonyult, voltak benne dombok, tetszett. Elégedett vagyok a teljesítményemmel, jobban ment, mint amire számítottam.
Előzetesen úgy voltam vele, ha nagyon jól megy, akkor két óra harminc percen belül jó lenne beérni a célba, ám maximum két óra negyvenöt percet tűztem ki, végül tökéletesen elégedett vagyok a két óra huszonkilenc perces időeredményemmel. Ez minden várakozásomat felülmúlta.
Mi jelentette a legnagyobb kihívást?
Az utolsó hat kilométer. Ekkor sokat kellett lefelé menni, s így kellett tartani a tempót, ráadásul addigra már eléggé elfáradtam. Azonban ezen a szakaszon is sikerült értékelhető tempót hozni, nem lassultam le, de nyomtam is neki, ahogyan bírtam. A legvégére már a túlélés volt a cél, rugdostam egymás után a lábaimat, azonban így is végig élveztem a versenyt. Teljesen kifutottam magam, semmi nem maradt bent.
Fotó: Császta Trail
Beszéljünk a Császta Trail előtti hétvégén megrendezett hegyifutó félmaratoni országos bajnokságról is: csapatban bronzérmet szerzett, míg a nők között ötödik lett.
Nehéz volt meggyőzni, hogy ott legyek. Alapból szívesen mentem volna, tudtam, hogy jó a csapat, ám közel volt egymáshoz a két esemény, a regeneráció miatt voltak bennem kétségek. A Császta Trail-re már régóta megvolt a nevezésem, rendesen átgondoltam a dolgokat, végül úgy döntöttem, hogy mindkét megmérettetésen képes vagyok a maximumot nyújtani. Utólag nagyon örülök, hogy így alakult, remek volt a hegyifutó félmaratoni országos bajnokság, nagy kihívást jelentett a technikás pálya, s az időjárás. Zuhogott az eső, nagy sár volt. Az első körben az elejétől kezdve toltam neki, végig futottam, csupán addig sétáltam, amíg a gélnek letéptem a tetejét. Az külön büszkeséggel töltött el, hogy a nagyobb emelkedőkön is kocogtam, majd a második kört is kimaxoltam.
Már az első kör végén az ötödik helyre kerültem, az volt a célom, hogy a másodikban is megtartsam ezt a pozíciót. Szerencsére ez sikerült, nagy dolog, hogy az országos bajnokságon ötödik lettem.
Számomra a Spartan az első, aminek a futás az alapja, ám a hegyifutó ob rajtjánál feltettem magamnak a kérdést, hogy biztos itt van-e a helyem… Végül szépen helytálltam, nagyon örülök az eredménynek, és kifejezetten elégedett vagyok az egy óra ötvenkilenc perces időmmel.
Nézzünk előre: hogyan néz ki a közeljövője?
Ráfordulok a Spartan-versenyekre, áprilisban jön az első állomása a CEU Series-sorozatnak, méghozzá Szombathelyen. Innentől sorra jönnek a Spartan-megmérettetések, a következő futóversenyem a júniusi Ultra Trail-Hungary lesz. Utóbbi kihagyhatatlan számomra, idén a harminc kilométeres távon leszek ott. Aztán nyáron jön a morzine-i Spartan Ultra-világbajnokság, ami az idei főversenyem.
