Mikor kezdte a futást?
Tizenegy éve – mondta a Csupasportnak a 28 éves Perjás Noémi. – Teljesen a nulláról indultam, először négy-öt kilométereket teljesítettem. Az érettségi miatt vágtam bele, egyfajta stresszlevezetés volt a vizsgára készülve. A szüleim vidéken élnek, és pár méterre van a háztól a focipálya. Akkor még nem volt futócipőm, ám becsülettel kijártam mozogni.
Majd hogy folytatta? Csatlakozott valamelyik egyesülethez?
Sajnos önbizalomhiány miatt korábban sosem volt bennem olyan érzés, hogy csatlakoznék valamelyik egyesülethez. Nem hittem, hogy versenykörülmények között bármilyen sikerem lehetne a futásban. Sok évig csak hobbiból futottam, aztán négy évvel ezelőtt elmentem egy Spartan-versenyre. Jól sikerült, majd ezután kezdtem azon gondolkozni, hogy még komolyabban veszem. Ekkor elkezdtem érdeklődni a versenyzés iránt, ám nem tudtam, merre induljak el. Elveszettnek éreztem magam.
Később mégis egy futóklubban találta magát.
Korábban munka és tanulás miatt éltem Ausztriában, Finnországban és Máltán is, amíg kint voltam, addig is futottam. Hazajöttem, és nem sokkal később elkezdtem az interneten keresgélni futócsapatot, majd megtaláltam a Magyar Futósport Egyesületet. Két éve Varga József az edzőm, rengeteget fejlődtem azóta, mióta együtt dolgozunk. Fizikailag nem volt olyan nagy problémám, de mentálisan nem tudtam egyről a kettőre lépni. Nem hittem el, hogy képes vagyok jó eredményeket elérni, Varga József kellett hozzá, hogy elhiggyem.
A februári Szerelmes Füred huszonegy és fél kilométeres távján aranyérmet nyert. Meglepetés volt a siker?
Voltak korábban már győzelmeim, de inkább a terepfutásban. Aszfalton is szeretek futni, de terepen sokkal jobban. Tavaly év végén néhány hétig nem láttam, ekkor nagyon megijedtem, hogy többet nem tudok majd futni.
Micsoda?!
Kaptam egy ritka fertőzést, ami miatt ideiglenesen mindkét szememre elvesztettem a látásom.
Aztán idő közben annyit javult a helyzet, hogy a jobb szememre újra látok, ám a balra csupán kis mértékben.
Így még nagyobb elismerés jár önnek.
A Szerelmes Füred előtt Kecskeméten versenyeztem, ahol harmadik lettem a huszonegy kilométeres távon. Ez volt az első versenyem a szemfertőzésem után, és elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt. Azóta már hozzászoktam, és tudom, hogy így is képes vagyok jó teljesítményt nyújtani. A Szerelmes Füreden elért győzelmemnek nagyon örültem, kiváló volt a rendezés és a hangulat. Sok futó és szurkoló volt, mindenki nagyon kedvesen fogadott. Egy óra harminckilenc perc alatt értem be, nem vagyok betonos futó, így örülök az eredménynek. Korábban nem gondoltam, hogy betonon is tudok ehhez hasonló eredményt elérni, úgy látszik, a jövőben ezen a borításon is lehet keresnivalóm. Ám az igazi továbbra is a terep marad.
Milyen célokat tűzött ki maga elé?
Április végén a Bécs Maratonon indulok, korábban kétszer futottam edzésen maratoni távot, versenykörülmények között az lesz az első alkalom. Izgatott vagyok, nagyon várom már.
Ami a célokat illeti, nincs nagy vágyam, csupán az, hogy minél több országban lefussam a maratonit. Illetve még egy: hogy továbbra is élvezzem ezt a csodálatos sportot, és a lehető legtöbbet tudjak futni.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
