Sáfár Cecília szinte a semmiből bukkant elő és kezdett el futni, gyors fejlődésének köszönhetően az első kilométerek megtétele után három hónappal már „véletlenül” futott egy félmaratonit, nemrégiben pedig mint leggyorsabb nő, megnyerte a Garmin WTF Szentendre terepfutóverseny 17 kilométeres távját. A háromgyermekes családanyát ámulva nézik futótársai, amikor például a Tihanyi-félsziget emelkedőin zergeként felvágtat, miközben a többiek levegő után kapkodva, gyors gyaloglásban próbálják meg utolérni.
Már gyermekkorában is örökmozgónak számított, bár futni sosem szeretett. Balettozott, rövid ideig atletizált, de azt is abbahagyta., nagyon nem szerette, ha megmondják, mit csináljon. Ez egyébként a mai napig igaz rá. Iskolásként kézilabdázott, kosárlabdázott, majd jött az aerobic, a hastánc, gyermekei születése után pedig rákapott a spinningedzésekre, ami régi vágya volt. Később, 2018-ban kezdett el „kint” is tekerni, innentől kezdve heti egy-két alkalommal járt bringázni, elsősorban terepre.
De hogy jött mindebből a futás?
„A testvérem megkért, hogy legyek biciklis kísérő az Ultrabalatonon, ahol ő csapatban indult – kezdte Sáfár Cecília. – Kaptam az alkalmon, hogy végre valami újat is kipróbálhatok, úgyis meg akartam kerülni a Balatont. Már maga a rajt nagyszerű érzés, de amikor beértünk a célba, rögtön megfogalmazódott bennem, hogy jövőre én is elindulok.”
Mindez 2020 októberében történt, majd novemberben belekezdett egy mini futóprogramba, amely teljesen a nulláról indult, de elég hamar megunta, hogy a futást váltogatni kell a sétával, érezte, hogy sokkal többre képes. Ezután inkább maga alakította az edzéseit, elég tudatosan: egyszer a távot növelte, máskor a tempót, elment futáselemzésre is, beszerezett egy jó futócipőt, aztán februárban jött egy nem tervezett félmaratoni, amire más hónapokat, sőt, akár egy évet is készül.
„Az egyik gyerekemnek meccse volt a Műegyetem tornacsarnokában, ahová a Covid-helyzet miatt nem mehettek be a szülők. Gondoltam, addig futok a Duna-parton. Először csak fel-le futottam a Gellért-hegyen, majd elmentem a Margitszigetig, azt is körbefutottam, majd visszaindultam. Úgy voltam vele, addig megyek, amíg jólesik, mert nagyon szép idő volt. Amikor tizenhat kilométernél jártam, éreztem, hogy innentől kezdve a huszonegy már semmi.”
Éppen abban az időszakban kezdett futni, amikor a pandémia miatt elmaradtak a versenyek, így eleinte nem tudta összemérni magát másokkal. Nyáron azonban már csapatváltóban indult az Ultra Tisza-tón, majd az Ultra Lupa-tón. Első egyéni megméretésére, a Garmin WTF (Way to The Forest) Szentendre terepfutóversenyre augusztus 1-jén került sor, amelyet meg is nyert Terep M (17.3 km) női kategóriában. Mindezt úgy, hogy előtte csupán két nappal nevezett.
„Amikor csapatban versenyzel, nem arra mész rá, hogy nyerj, hanem a csapat, a hangulat számít. Kíváncsi voltam, milyen, amikor egyedül megyek. Jó előre beálltam a rajtba, gondoltam, legfeljebb megelőznek, lesz, ami lesz, nem foglalkozom senkivel. Amikor a fordulóhoz értem, mondták, hogy menjek, mert második vagyok. A verseny előtt egyébként megnéztem a tavalyi eredményeket, és úgy voltam vele, ha két órán belül lefutom, akkor benne leszek az első tízben, és az jó. Aztán első lettem.”
Sáfár Cecília 1:52:36-os idővel teljesítette a távot, az első futólépések megtétele után kilenc hónappal.
Ezenkívül van még egy eredménye, amivel büszkélkedhet. A Szív Kör Instanton jelenleg ő a női csúcstartó (1:33:07). Ez egy 14 kilométeres kör a Budai-hegységben, amelynek teljesítését a GeoGón keresztül kell igazolni. Amikor elindult, hogy lefussa, már késő délután volt, ezért nagyon kellett sietnie, nehogy rásötétedjen.
Mivel állandóan eltéved, gyakran nézi futás közben telefonján az útvonalat. Olyannyira sietett – telefonnal a kezében –, hogy óriásit esett egy lejtőn, de végül sötétedés előtt kiért az erdőből.
A jövőt nézve a célok még kialakulóban, az UB azonban már biztos.
„Szeretném a Lupa ötven kilométeres távját megpróbálni, de nem tudom eldönteni, hogy inkább a mostani távokon növeljem a sebességet a versenyeken, vagy növeljem a távot az ultra felé, de az már egy teljesen más életforma. Nem vagyok benne biztos, hogy azt szeretném. Eddig harminc kilométer volt a leghosszabb távom, a Mókus-kör, ahol szintén eltévedtem, így ráhúztam öt kilométert az eredeti huszonötre. Lehet, egyszer maratonit is futok, de most októberben vár rám az Ultrabalaton. Csapatban, amit már tavaly elterveztem.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
