Ha volt, milyen céllal rajtolt el a versenyen?
A mindennapok futója vagyok, ritkán és spontán nevezek a versenyekre – mondta Kádár-Csoboth Péter. – A tapolcaira tavaly az egyik bevásárlásból hazafele bukkantam rá, akkor a huszonkét kilométeres távon vettem részt. Idén néhány nappal korábban döntöttem az indulás mellett, és ismét a helyszínen neveztem a rajt előtt. Már tavaly is megtapasztaltam, hogy kedves és családias ez az esemény, és sejtettem, hogy júliusban nem lesz túlzottan népes vagy erős a mezőny.
Csupán egy jót akartam futni a „saját földemen”, mivel a szomszédos faluban élek, kifejezetten sokat futok azon az útvonalon. Amolyan hazai pálya volt ez nekem.
Milyen volt a futás?
Csak egy palack vizet és néhány gélt vittem magammal, tudtam, hogy félóránként, negyvenpercenként van frissítőpont. Arra kifejezetten igyekeztem ügyelni, hogy a nagy melegben eleget igyak, így fizikailag rendben voltam. A meleg miatt az volt az előzetes tervem, hogy az első másfél-két órát megnyomom, hogy jól tudjak haladni, ameddig nincs hőség. Ez jó ötletnek bizonyult, a futás pedig problémamentes volt. A versennyel maximálisan elégedett vagyok, jó volt a pálya kijelölése, végig élveztem.
A meleg okozta a legnagyobb nehézséget?
Csak a hajrában. Nem tartalmaz jelentős szintet a pálya, a negyvenöt kilométeren összesen ezer néhány száz métert, de a tanúhegyek miatt inkább úgynevezett tüskék vannak, a mászás meredek, nem dimbes-dombos. Sokat futok a környéken, így már ismertem az útvonalat, ez pedig nagy előnynek számított.
A melegre visszatérve, a végén már éreztem rendesen, az a rész nehéz is volt. Furcsa volt, hogy az élen futottam, általában a középmezőnyben szoktam lenni, most is vártam, hogy mikor csapnak hátba a többiek, de kiderült, hogy egy kicsit hátrébb voltak.
Mit tervez a továbbiakban?
Nem szeretek előre nevezni versenyekre, inkább spontán csinálom. Augusztusban túrázni és futni szeretnék a környező magashegységekben, majd valószínűleg az őszi Vadlán Terep Ultrán indulok, tavaly is tetszett ez a verseny, ráadásul ez is ezen a tájon van, csak egy heggyel odébb.
